Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
6.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1960. január
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) volt tartalékos szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Nevezett a Városi Kórház Orr-Fül-Gége osztályán dolgozik, mint főorvos. A beosztását jó látja el. Az ellenforradalom alatt fegyveres tevékenységben nem vett részt, azonban, mint eszmei irányító tevékenykedett a Városi Kórháznál. Állandóan kapcsolata volt az ellenforradalmárokkal, és irányította őket.
főorvos ellen bírósági eljárást indítottak ellenforradalmi tevékenységéért, azonban nevezett védelmére állt fel. Az ellenforradalom alatt hívének vallotta magát. Támogatta Mindszenty elveit. Fiát utasította, hogy adjon fel Mindszenty részére dísztáviratot, hogy foglalja el régi beosztását. A Horthy hadseregben 15. éven keresztül, mint hivatásos tisztiorvos tevékenykedett. Túl klerikális beállítottságú az egész családja. Rendszeresen járnak templomba. A politikai álláspontjait csak szűk baráti körben nyilvánítja.
Ózd, 1960. 01. 27.
Jordán Gábor szds. szü. fő ti.
Kacsó Albert szds. kieg. pk.
***
Belügyminisztérium véleménye
Nevezett személy a birtokunkban lévő adatok szerint az ellenforradalom ideje alatt feleségével együtt utasították gyerekeit, hogy azonnal állítsanak össze egy dísztáviratot és küldjék el Mindszentynek, hogy vállalja el a miniszteri tárcát. 1958. évben a
és társainak kivégzése után felesége olyan kijelentést tett, mellyel ő maga is egyetértett, hogy azt az embert akasztották fel, aki az „igazságért és a nép érdekeiért harcolt a jólétért". Ugyanakkor megjegyezték, hogy azt az embert kellene felakasztani, aki Nagy Imrét felakasztatta. A fentieket figyelembe véve és azt, hogy jelenleg az ózdi Új Kórházban, mint orr, fül, gége szakfőorvos dolgozik, mely beosztását jól lássa el [!], javasoljuk rendfokozatának visszaadását azzal a megjegyzéssel, hogy nevezett személyt a megbízhatatlanok csoportjába sorolják be.
Ózd, 1960. január 27.
Hegedűs János
***
Bizottság véleménye és javaslata:
A Bizottság megvizsgálta a nevezett kérelmét és a beszerzett vélemények, valamint a javaslatok alapján a következő döntést hozta:
Nevezett jelenleg az Ózd Városi Kórház orr, fül, gége szakfőorvosa. Egyedüli szakorvos, aki Ózd város és járás területén, mint kiváló szakorvos végzi munkáját. Munkája ellen semmiféle kifogás nem merült fel, azt legjobb tudása szerint személyekre való megkülönböztetés nélkül odaadóan végzi. Az 1958-ban hozott lefokozási javaslatnál a BM által rögzített tények helytállóak, azonban nem lett figyelembe véve, hogy nevezett, mint orr, fül, gége szakfőorvos komoly polgári beosztásban van, és esetleges lefokozása kihatna a munkájára, ami hátrányos lenne Ózd város egészségügyi ellátására is. Ezt bizonyítja nevezett két esetben beadott rendfokozat visszaadási kérelme is.
A fentiek alapján, mivel nevezett Ózd város és járásának egyetlen orr, fül, gége szakfőorvosa és munkáját kifogástalanul látja el, a Kiegészítő Parancsnokság részére a sorkötelesek szakorvosi vizsgálatát is rendszeresen ő hajtja végre, ezért javasoljuk századosi rendfokozatának visszaadását.
Ózd, 1960. január 28.
Kacsó Albert szds. kieg. pk.
Jordán Gábor szds. szü. fő ti.
Istók László városi pb. titkár
Bodó József r. fhdgy. BM Pol. kir. részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő