Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
3.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1958
Dr. Széll Endre kórházi osztályvezető főorvos
Nevezett kérelmével a kiegészítő parancsnokság, valamint a járási operatív osztály nem ért egyet, azonban nem hajlandó a járási osztály külön véleményt adni róla, mivel az ellenforradalmi tevékenysége most van felderítés alatt.
Az a tény, mondotta Hegedűs János rendőr hadnagy, hogy ha esetleg a későbbiek folyamán teljesen tisztázódni fog az ellenforradalom alatti ténykedése, erről értesíteni fog bennünket.
Az Ózdi Városi Kórház alapszerv titkárja úgyszintén az előző véleményétől nem állt el.
Ezen kérelmét azért később terjesszük fel, mert azon operatív tag, aki nevezett ügyével foglalkozik, hosszabb ideig szolgálatilag távol volt. Hegedűs hadnagy elvtárs megjegyzi még azt is, hogy dr. Major Kálmán már az előzőleg
is hasonló jó véleményt adott, aki jelenleg is vizsgálati fogságban van az ellenforradalom óta. A fellebbezésben megjegyzett állítása nem fedi a valóságot, mert közölve lett vele, hogy fellebbezhet.
Ózd, 1958. március 20-án
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Lakcíme Ózd I., Kórházsor 27.
A véleményt adta Ózdi Városi Kórház Dr. Borsányi Gábor alapszerv[ezeti] titkár, H. J. r. hadnagy, politikai osztály
Párt, munkahely, lakhelyről beszerzett vélemény (összefoglalva):
Nevezett jelenleg az ózdi városi kórház orr-, fül-, és gége orvosa. Az ellenforradalom ideje előtt mint kórházigazgató volt, azonban már abban az időben is sem a szakszervezetet, sem a pártvezetőséget semmibe nem szerette beavatni, aminek következtében a kórház pártmunkáját felülvizsgálták, s ekkor hiányosságaira rámutattak. Klerikális beállítottságú egyéniség. Családjával együtt rendszeres templomjáró. Fia papnövendék Győrben. Az ellenforradalom alatt aktív támadást indított a kommunisták ellen, s azokat beosztásukból leváltatta, elbocsájtatta. A kiegészítő parancsnokság szűk szerve is egyik szemtanúja volt annak, amikor az ellenforradalom ideje alatt a diákokkal paktált a tanácsháztéren. Egyéni elbeszélgetés folytán már akkor megnyilvánult nála az, hogy a kapitalizmusnak a visszaállítása érdekében hűen bekapcsolódna.
Ózd, 1958. június 5.
Csörgi József szds. kieg pk.
Zeher István szds. személyügyi
***
Belügyminisztérium véleménye:
Nevezett személlyel kapcsolatban a Politikai Kirendeltség javasolja a rendfokozat megfosztását, mivel az ellenforradalom ideje alatt, mint orvos igyekezett a kórházból minden kommunista beosztott elbocsátani. Ugyanakkor a Kádár kormány megalakulása után igyekezett a legaktívabban uszítani a Kádár kormány ellen és aktívan támogatta dr. Roska Lajos sebész főorvost, akit ellenforradalmi tevékenységéért internáltunk is.
Dátum nélkül
Hegedűs János
hadnagy
***
Bizottság véleménye és javaslata:
Nevezett a régi hadseregben hivatásos százados volt. Jelenleg 52 éves, politikai átnevelése már nem remélhető, annál is inkább, mivel gyermeke nem az állami gimnáziumban, hanem a papok által fenntartott gimnáziumban végezte tanulmányait.
Nevezett klerikális befolyás alatt áll jelenleg is. A Bizottság javasolja nevezett rendfokozatának megvonását.
Ózd, 1958. június 5.
Hegedűs János rny. hadnagy pol. kir. vez.
Csörgi József szds. kieg. pk.
Kormos Zoltán járási Pb részéről
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
A megyei bizottság javaslata
A Megyei tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottság a nevezett fellebbezési kérelmét az újonnan beszerzett vélemények alapján újból felülvizsgálta, és megállapította, hogy az előző felülvizsgálatnál felhozott tények fedik a valóságot, egyetértve a kiegészítő parancsnokság felülvizsgáló bizottságának javaslatával továbbra is javasolja tartalékos tiszti rendfokozatának megvonását.
Miskolc, 1958. 06. 24.
Tuli István ezredes, parancsnok
Dienes Imre szds. szü. M. nyt. tiszt
Kocsis Bertalan megyei Pb részéről
Korom László szds. BM részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő