Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
3.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1958
Dr. Széll Endre kórházi osztályvezető főorvos
Nevezett kérelmével a kiegészítő parancsnokság, valamint a járási operatív osztály nem ért egyet, azonban nem hajlandó a járási osztály külön véleményt adni róla, mivel az ellenforradalmi tevékenysége most van felderítés alatt.
Az a tény, mondotta Hegedűs János rendőr hadnagy, hogy ha esetleg a későbbiek folyamán teljesen tisztázódni fog az ellenforradalom alatti ténykedése, erről értesíteni fog bennünket.
Az Ózdi Városi Kórház alapszerv titkárja úgyszintén az előző véleményétől nem állt el.
Ezen kérelmét azért később terjesszük fel, mert azon operatív tag, aki nevezett ügyével foglalkozik, hosszabb ideig szolgálatilag távol volt. Hegedűs hadnagy elvtárs megjegyzi még azt is, hogy dr. Major Kálmán már az előzőleg
is hasonló jó véleményt adott, aki jelenleg is vizsgálati fogságban van az ellenforradalom óta. A fellebbezésben megjegyzett állítása nem fedi a valóságot, mert közölve lett vele, hogy fellebbezhet.
Ózd, 1958. március 20-án
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Lakcíme Ózd I., Kórházsor 27.
A véleményt adta Ózdi Városi Kórház Dr. Borsányi Gábor alapszerv[ezeti] titkár, H. J. r. hadnagy, politikai osztály
Párt, munkahely, lakhelyről beszerzett vélemény (összefoglalva):
Nevezett jelenleg az ózdi városi kórház orr-, fül-, és gége orvosa. Az ellenforradalom ideje előtt mint kórházigazgató volt, azonban már abban az időben is sem a szakszervezetet, sem a pártvezetőséget semmibe nem szerette beavatni, aminek következtében a kórház pártmunkáját felülvizsgálták, s ekkor hiányosságaira rámutattak. Klerikális beállítottságú egyéniség. Családjával együtt rendszeres templomjáró. Fia papnövendék Győrben. Az ellenforradalom alatt aktív támadást indított a kommunisták ellen, s azokat beosztásukból leváltatta, elbocsájtatta. A kiegészítő parancsnokság szűk szerve is egyik szemtanúja volt annak, amikor az ellenforradalom ideje alatt a diákokkal paktált a tanácsháztéren. Egyéni elbeszélgetés folytán már akkor megnyilvánult nála az, hogy a kapitalizmusnak a visszaállítása érdekében hűen bekapcsolódna.
Ózd, 1958. június 5.
Csörgi József szds. kieg pk.
Zeher István szds. személyügyi
***
Belügyminisztérium véleménye:
Nevezett személlyel kapcsolatban a Politikai Kirendeltség javasolja a rendfokozat megfosztását, mivel az ellenforradalom ideje alatt, mint orvos igyekezett a kórházból minden kommunista beosztott elbocsátani. Ugyanakkor a Kádár kormány megalakulása után igyekezett a legaktívabban uszítani a Kádár kormány ellen és aktívan támogatta dr. Roska Lajos sebész főorvost, akit ellenforradalmi tevékenységéért internáltunk is.
Dátum nélkül
Hegedűs János
hadnagy
***
Bizottság véleménye és javaslata:
Nevezett a régi hadseregben hivatásos százados volt. Jelenleg 52 éves, politikai átnevelése már nem remélhető, annál is inkább, mivel gyermeke nem az állami gimnáziumban, hanem a papok által fenntartott gimnáziumban végezte tanulmányait.
Nevezett klerikális befolyás alatt áll jelenleg is. A Bizottság javasolja nevezett rendfokozatának megvonását.
Ózd, 1958. június 5.
Hegedűs János rny. hadnagy pol. kir. vez.
Csörgi József szds. kieg. pk.
Kormos Zoltán járási Pb részéről
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
A megyei bizottság javaslata
A Megyei tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottság a nevezett fellebbezési kérelmét az újonnan beszerzett vélemények alapján újból felülvizsgálta, és megállapította, hogy az előző felülvizsgálatnál felhozott tények fedik a valóságot, egyetértve a kiegészítő parancsnokság felülvizsgáló bizottságának javaslatával továbbra is javasolja tartalékos tiszti rendfokozatának megvonását.
Miskolc, 1958. 06. 24.
Tuli István ezredes, parancsnok
Dienes Imre szds. szü. M. nyt. tiszt
Kocsis Bertalan megyei Pb részéről
Korom László szds. BM részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő