Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után

„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."

7.

Tuli István ezredes, Borsod-Abaúj-Zemplém megyei hadkiegészítő parancsnok elutasító határozata

Miskolc, 1960. február 10.

  

BAZ megyei Kiegészítő parancsnok döntése

 

Dr. Széll Endre (1905, Börötzffy Erzsébet) tartalékos százados.

Az 1956. októberi ellenforradalom alatt elkövetett ténykedéséért az Ózd járási kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága, 1957. december 4-én a rendfokozatának megvonására tett javaslata és véleménye, valamint a megyei kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága 1958. január 27-én rendfokozatának megvonására tett javaslata alapján:

A Honvédelmi Miniszter

1958. évi március hó 7-én kelt 0177. számú parancsában:

A Magyar Népköztársaság Elnöki [popup title="Tanács[a]" format="Default click" activate="click" close text="A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaságban az Országgyűlés mellett az államhatalom másik legfőbb szerve volt, mely testületként gyakorolta az általában az államfőket megillető jogokat, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott, amelyekkel – az Alkotmány kivételével – úgyszólván bármely törvényt módosíthatott."] 107/1957. számú határozata alapján az ellenforradalom alatti magatartásáért honvéddé lefokozta.

A Honvédelmi Miniszter Elvtárshoz 1958. február hó 26-án kérvényt terjesztett fel rendfokozatának visszaadása tárgyában. Kérvényét a Honvédelmi Miniszter Elvtárs a megyei kiegészítő parancsnokságnak leadta, újbóli felülvizsgálat végrehajtása végett.

A nevezett ellenforradalom alatti magatartása újból felül lett vizsgálva, a beszerzett vélemények alapján, mivel az ellenforradalom alatti ténykedése teljes mértékben fennállott, az Ózdi Járási Kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága, valamint a megyei kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága a Honvédelmi Miniszter Elvtárshoz felterjesztett felülvizsgálati jegyzőkönyvben javasolta rendfokozata további megvonásának jóváhagyását.

A Honvédelmi Minisztériumban működő bizottság, a kiegészítő parancsnokságok javaslatával egyetértett, és fellebbezését elutasította.

A kérelem elutasításáról az értesítést és az Ózd Járási kiegészítő parancsnokságnak, valamint a nevezettnek 1958. június 24-én az 1376/1958. számú ügydarabon megküldtem.

A nevezett 1959. július hó 8-án beadott kérvénye alapján, az Ózd Járási kiegészítő parancsnokság tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottsága által felterjesztett felülvizsgálati lap és beszerzett vélemény alapján megállapítom, hogy azok az ellenforradalmi ténykedései, melyek már az előző felülvizsgálatok folyamán fennállottak, jelenleg is fennállanak.

Az ellenforradalom alatt elkövetett ténykedését, még súlyosbítja az, hogy feleségének azon kijelentésével ő is egyetértet, amelyet nagy Imre és társainak kivégzése után tett „hogy azt az embert akasztották fel, aki az igazságért, a nép érdekeiért harcolt, a jólétéért". Ugyanakkor megjegyezték, hogy „azt az embert kellene felakasztani, aki Nagy Imrét felakasztatta".

Az ellenforradalom alatt elkövetett ténykedése alapján, nem értek egyet az Ózd járási kiegészítő parancsnokság felülvizsgáló bizottsága által 1960. január 28-án tett véleményével és javaslatával, melyben javasolja tartalékos tiszti rendfokozatának visszaadását.

 

A fentiek alapján a nevezett ügyét lezártnak tekintem.

 

Miskolc, 1960. február 10.

 

Tuli István ezredes, pk.

.

Ezen a napon történt május 24.

1915

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább

1949

A Szovjetunió feloldja a berlini blokádot.Tovább

1958

A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése.Tovább

1989

A szocializmus, mint társadalmi-gazdasági rendszer lekerült a XX. század napirendjéről, s legfeljebb történelmi perspektívái lehetnek. De...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő