Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

A „Latinca Sándor” Közgazdasági Szocialista Brigád önértékelése az 1979. I. félévi brigádmunkáról

I. Gazdasági vállalások kiértékelése

Brigádunk mozgalmat indított "Egy brigádtag egy új dolgozó" jelszóval és felhívással fordultunk a vállalat szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, vállalják a brigádlétszám 30-50 %-ának megfelelő új dolgozó belépésének biztosítását és segítség az új dolgozók munkahelyi beilleszkedését.

Felhívásunkhoz csatlakoztak a brigádok és értek el eredményt. a nehéz munkaerőhelyzet ellenére brigádunk 6 főt szervezett a hivatali tevékenységen kívül.

A brigádtagok kedvét elvette az, hogy a szervezett dolgozók nem minden esetben lettek alkalmasak.

1. Termeléselszámolási osztály vállalásának teljesítése.

a./ A húsipari ágazatban dolgozó szocialista brigádok munkaverseny vállalásainak teljesítését I. féléves értékelését (sic!) a munkaverseny ügyintézőnek leadtuk.
b./ pontban vállalt új export üzemmel kapcsolatban a vállalást szem előtt tartva végzik munkájukat.

2. Norma csoport vállalásának teljesítése

a./ Annak ellenére, hogy március 15-től nincs az osztályunkon[,] társvállalatnál, Miskolcon dolgozik a Tröszt (sic!) kikérésére, így 8 órában megfeszített munkával dolgoznak az ideiglenes előkalkulált normán, melynek 90% kész van és gépelés alatt áll.
b./ a gépkocsi-szerelő műhelyben bevezetett teljesítménybérezést figyelemmel kísérjük és úgy látjuk a dolgozók is megelégedéssel fogadták, amit egyéb területeken is szélesíteni fogjuk még ez év folyamán.

3. Munkaügyi osztály dolgozói vállalásának teljesítése.

a./ pontban meghatározott vállalás teljesítése folyamatos.
b./ a kedvezményes tüzelő utalvány akció folyamán a dolgozókat maximálisan kielégítettük.
c./ Az export üzem létszáma toborzás folyamatos.
d./ a felszabadult ipari tanulókat munkakönyvvel elláttuk.
e./ pontban vállalásunk folyamatos. Itt szeretném megjegyezni, nagyon nagy szükség van e vállalásokra [,] az újonnan belépő fiatalokkal sokat kell foglalkoznunk. Helyes lenne, ha a KISZ szervezet is segítene a munkába való beilleszkedésre.

4. pontban vállalásunk folyamatos.

5. pontban vállalásunk folyamatos.

II. Társadalmi vállalások teljesítése

1. Párt, tömegszervezeti oktatásokon részt vettünk, ezzel kapcsolatosan a szemináriumi vezetőktől a taggyűlésen az értékelés során elmarasztalást nem kaptunk.

G.H. eredményesen vizsgázott a Marxista-Leninista egyetemen.

2. Párt, KISZ, MSZBT vállalati rendezvényeken részt vettünk.

3. Részt vettünk:

- író-olvasó találkozókon,
- Színházba a brigád tagjainak közül (sic!) 8 főnek van bérlete.
- Társadalmi munkák területén a vállalatnál vállalt 16 órát még nem teljesítettük, mivel még ez ideig igény nem merült fel.
- Szakmai továbbképzésen részt veszünk. ??? jó eredménnyel fejezte be a munkaügyi szaktanfolyamot, ??..pedig a munkaelemzői felsőfokú tanfolyamot fejezte be szintén jó eredménnyel.
- a Petőfi úti bölcsödét patronáljuk. Húsvétkor a gyerekeknek labdát, nyuszit, édességet vittünk. Gyermeknapon szintén meglátogattuk őket és általunk készített párna figurákat ajándékoztunk. így fejenként 8-8 óra társadalmi munkát végeztünk. 12X8 = 96 óra, melyben a gyermekek bölcsődei ruháinak javítása is benne van.

összegezve brigádunk I. féléves munkáját, igen feszített munkával dolgoztunk.

Ennek során az elmúlt évekhez viszonyítva többet is tettünk, a vállalt feladatainkat teljesítettük, úgy a gazdasági, mint a társadalmi vállalásunkat.

Kaposvár, 1979. július 30.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás, kézírásos aláírás.

Forrás: SML. XXXII-29/1979. 55-57. o. (Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 55-57. oldal.)

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő