Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

A „Latinca Sándor” Közgazdasági Szocialista Brigád önértékelése az 1979. I. félévi brigádmunkáról

I. Gazdasági vállalások kiértékelése

Brigádunk mozgalmat indított "Egy brigádtag egy új dolgozó" jelszóval és felhívással fordultunk a vállalat szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, vállalják a brigádlétszám 30-50 %-ának megfelelő új dolgozó belépésének biztosítását és segítség az új dolgozók munkahelyi beilleszkedését.

Felhívásunkhoz csatlakoztak a brigádok és értek el eredményt. a nehéz munkaerőhelyzet ellenére brigádunk 6 főt szervezett a hivatali tevékenységen kívül.

A brigádtagok kedvét elvette az, hogy a szervezett dolgozók nem minden esetben lettek alkalmasak.

1. Termeléselszámolási osztály vállalásának teljesítése.

a./ A húsipari ágazatban dolgozó szocialista brigádok munkaverseny vállalásainak teljesítését I. féléves értékelését (sic!) a munkaverseny ügyintézőnek leadtuk.
b./ pontban vállalt új export üzemmel kapcsolatban a vállalást szem előtt tartva végzik munkájukat.

2. Norma csoport vállalásának teljesítése

a./ Annak ellenére, hogy március 15-től nincs az osztályunkon[,] társvállalatnál, Miskolcon dolgozik a Tröszt (sic!) kikérésére, így 8 órában megfeszített munkával dolgoznak az ideiglenes előkalkulált normán, melynek 90% kész van és gépelés alatt áll.
b./ a gépkocsi-szerelő műhelyben bevezetett teljesítménybérezést figyelemmel kísérjük és úgy látjuk a dolgozók is megelégedéssel fogadták, amit egyéb területeken is szélesíteni fogjuk még ez év folyamán.

3. Munkaügyi osztály dolgozói vállalásának teljesítése.

a./ pontban meghatározott vállalás teljesítése folyamatos.
b./ a kedvezményes tüzelő utalvány akció folyamán a dolgozókat maximálisan kielégítettük.
c./ Az export üzem létszáma toborzás folyamatos.
d./ a felszabadult ipari tanulókat munkakönyvvel elláttuk.
e./ pontban vállalásunk folyamatos. Itt szeretném megjegyezni, nagyon nagy szükség van e vállalásokra [,] az újonnan belépő fiatalokkal sokat kell foglalkoznunk. Helyes lenne, ha a KISZ szervezet is segítene a munkába való beilleszkedésre.

4. pontban vállalásunk folyamatos.

5. pontban vállalásunk folyamatos.

II. Társadalmi vállalások teljesítése

1. Párt, tömegszervezeti oktatásokon részt vettünk, ezzel kapcsolatosan a szemináriumi vezetőktől a taggyűlésen az értékelés során elmarasztalást nem kaptunk.

G.H. eredményesen vizsgázott a Marxista-Leninista egyetemen.

2. Párt, KISZ, MSZBT vállalati rendezvényeken részt vettünk.

3. Részt vettünk:

- író-olvasó találkozókon,
- Színházba a brigád tagjainak közül (sic!) 8 főnek van bérlete.
- Társadalmi munkák területén a vállalatnál vállalt 16 órát még nem teljesítettük, mivel még ez ideig igény nem merült fel.
- Szakmai továbbképzésen részt veszünk. ??? jó eredménnyel fejezte be a munkaügyi szaktanfolyamot, ??..pedig a munkaelemzői felsőfokú tanfolyamot fejezte be szintén jó eredménnyel.
- a Petőfi úti bölcsödét patronáljuk. Húsvétkor a gyerekeknek labdát, nyuszit, édességet vittünk. Gyermeknapon szintén meglátogattuk őket és általunk készített párna figurákat ajándékoztunk. így fejenként 8-8 óra társadalmi munkát végeztünk. 12X8 = 96 óra, melyben a gyermekek bölcsődei ruháinak javítása is benne van.

összegezve brigádunk I. féléves munkáját, igen feszített munkával dolgoztunk.

Ennek során az elmúlt évekhez viszonyítva többet is tettünk, a vállalt feladatainkat teljesítettük, úgy a gazdasági, mint a társadalmi vállalásunkat.

Kaposvár, 1979. július 30.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás, kézírásos aláírás.

Forrás: SML. XXXII-29/1979. 55-57. o. (Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 55-57. oldal.)

Ezen a napon történt március 27.

1918

Besszarábia csatlakozik Romániához.Tovább

1921

IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.Tovább

1934

Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)Tovább

1936

Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább

1968

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő