A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Egy brigádnapló 1979-ből
A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.
Megemlékezünk 1919. március 21-ről a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról és Latinca Sándorról[,] brigádun
Hat évtized választ el minket az 1918-1919-es magyar forradalmaktól. Alig több egy emberöltőnél. De olyan emberöltő, mely a Nagy Októberi forradalomtól a népi demokráciák létrejöttéig a világtörténelem eddigi legnagyobb szabású átalakulását foglalja magában. A tömegek mind forradalmibb fellépése csak egyfajta lehetőséget engedett a kibontakozásnak: a munkásegység megteremtését, a Tanácsköztársaság kikiáltását. a két munkáspárt 1919. március 21-én Magyarországi szocialista Párt néven egyesült. Magyarországon békés úton győzött a forradalom, amely megnyitotta az összes iskolát, bevezette a földosztást, olyan munkaidőt biztosított, amely mellett jut idő a művelődésre, szórakozásra, a művészet megismerésére. a munka terén egyenlők lesznek az emberek, mindenki tehettségéhez mért munkát kap.
"Csak befejeztük Dózsa György munkáját?A forradalom lehúzta az ezerholdasok lábáról azt a csizmát, mellyel évszázadokon keresztül a föld a dolgozó munkásnépnek teremjen." (sic!)
írta Latinca Sándor a Somogyi Hírlap 1919. január 15. számában, ki Szocialista (sic!) brigádunk névadója. Született: Arad, 1885. április 5. a földmunkásmozgalom 8sic!) kiemelkedő harcosa [,] a Tanácsköztársaság mártírja. Apja műlakatos munkás, jó tanuló volt. (sic!) A gimnáziumból kizárták, mert a fennálló társadalmi rendet igazságtalannak tartotta. 1918-ban tagja a Katonai Tanácsnak (sic!). Az őszirózsás (sic!) forradalom után Földmunkások és Kisgazdák Országos szövetségének vezető titkára. 1919. elején kerül Somogyba, mint Tolna-Somogy Földmunkás Szövetség megyei titkára. Március 10.[:] tagja a megyei direktóriumnak, részt vesz Hamburger Jenővel a termelőszövetkezetek alakításában. A Tanácsköztársaság idején egy ideig a Termelési és szocializálási Osztály vezetője, majd május végétől a megye kormánytanácsi biztosa. Sokat tett a megyéért, megalakította a karhatalmi századot, gondoskodott, hogy ahol csak lehetett földet, legelőt juttatott a rászorultaknak. (sic!) Kivette részét a Vörös Hadsereg harcaiból is, tagja lett a Szövetségi Központi Intéző Bizottságnak. Helyt állt augusztus 6-ig, akkor emigrálni próbált, de Fonyódon elfogták, Kaposvárra hozták, elengedték. újra elfogták és szeptember 17-én több kaposvári kommunistával együtt a nádasdi erdőben kivégezték.
Brigádunk névadójára kegyelettel emlékezünk.
Az ünnepi beszéd elhangzása után A. B. felolvasta a brigádhoz érkező Tóth Lajos szocialista brigád felhívását (sic!), melyben elítélik a kínai agresszorokat és szolidaritásukat fejezik ki a szenvedő vietnámi nép mellett. Csatlakoztunk a felhíváshoz.
Ezután szó esett a brigád felhívásáról, megkérdeztük ... - t, munkaverseny felelősünket, hogy - ő jár a brigád gyűlésekre [mármint más brigádok gyűléseire - a forrásközlő] - milyen viszhangja volt a felhívásnak? a válasz csak részben volt kedvező. úgy csatlakoznak általában hozzánk, ha a számszerű adatokat kihagyjuk a felhívásból, mert olyat nem vállalnak, amit esetleg nem tudnak teljesíteni. Egyébként egy brigád zárkózott el teljesen eddig, de ha a felhívás módosítva lesz, talán meggondolják magukat. Az elmúlt hónapban az éDOSZ-ban [mármint az éDOSZ kaposvári művelődési házában - a forrásközlő] rendezett aktíva ülésen elismeréssel fogadta a Megyei Tanács (sic!) a felhívásunkat, ellentétben a saját vállalatunkkal. Dicsérő hangon szóltak, mert látják, hogy mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az újonnan beinduló üzemben biztosítani tudjuk a létszámot.
Megkérdeztük ?. - t, hogy a társadalmi munkával kapcsolatban mi az elvárása a vállalatnak. Azt a választ kaptuk, hogy szeretnék ha a Növényvédősök (sic!) felhívásához csatlakoznánk, szépíteni Kaposvárt és a vállalatunk környékét, mert fásítani és parkosítani kell az új üzem területét. Kérdeztük, mikor, hol, hogyan? Azt válaszolta, ha az áprilisi ünnepély előkészületeit befejezték, akkor kezdi feldolgozni a vállalat a teendőket, a vállalásokat. Tervet fognak készíteni, kidolgozzák mit kell csinálni, aztán kiadják a brigádok felé. Amikor aztán a brigád beütemezi magának, mindenki nekiáll a társadalmi munkának.
Ezután a bölcsődei kicsiknek megszavaztuk a húsvéti ajándékot, édességet, nyuszit és festett tojást.
Szó volt a gyermeknapról is, úgy terveztük, hogy labdákat veszünk és minden gyereknek pici kis játékot.
Az ünnepi beszéd szövege gépírás, az azt követő bejegyzés kézírás.
Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 21-23. oldal.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő