A nemzetgyűlés elfogadja a Magyarországot köztársasággá kinyilvánító 1946 évi I. törvénycikket, Tildy Zoltánt a II. köztársaság elnökévé...Tovább
Egy brigádnapló 1979-ből
A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.
A „Latinca Sándor” Közgazdasági Szocialista Brigád önértékelése az 1979. I. félévi brigádmunkáról
I. Gazdasági vállalások kiértékelése
Brigádunk mozgalmat indított "Egy brigádtag egy új dolgozó" jelszóval és felhívással fordultunk a vállalat szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, vállalják a brigádlétszám 30-50 %-ának megfelelő új dolgozó belépésének biztosítását és segítség az új dolgozók munkahelyi beilleszkedését.
Felhívásunkhoz csatlakoztak a brigádok és értek el eredményt. a nehéz munkaerőhelyzet ellenére brigádunk 6 főt szervezett a hivatali tevékenységen kívül.
A brigádtagok kedvét elvette az, hogy a szervezett dolgozók nem minden esetben lettek alkalmasak.
1. Termeléselszámolási osztály vállalásának teljesítése.
a./ A húsipari ágazatban dolgozó szocialista brigádok munkaverseny vállalásainak teljesítését I. féléves értékelését (sic!) a munkaverseny ügyintézőnek leadtuk.
b./ pontban vállalt új export üzemmel kapcsolatban a vállalást szem előtt tartva végzik munkájukat.
2. Norma csoport vállalásának teljesítése
a./ Annak ellenére, hogy március 15-től nincs az osztályunkon[,] társvállalatnál, Miskolcon dolgozik a Tröszt (sic!) kikérésére, így 8 órában megfeszített munkával dolgoznak az ideiglenes előkalkulált normán, melynek 90% kész van és gépelés alatt áll.
b./ a gépkocsi-szerelő műhelyben bevezetett teljesítménybérezést figyelemmel kísérjük és úgy látjuk a dolgozók is megelégedéssel fogadták, amit egyéb területeken is szélesíteni fogjuk még ez év folyamán.
3. Munkaügyi osztály dolgozói vállalásának teljesítése.
a./ pontban meghatározott vállalás teljesítése folyamatos.
b./ a kedvezményes tüzelő utalvány akció folyamán a dolgozókat maximálisan kielégítettük.
c./ Az export üzem létszáma toborzás folyamatos.
d./ a felszabadult ipari tanulókat munkakönyvvel elláttuk.
e./ pontban vállalásunk folyamatos. Itt szeretném megjegyezni, nagyon nagy szükség van e vállalásokra [,] az újonnan belépő fiatalokkal sokat kell foglalkoznunk. Helyes lenne, ha a KISZ szervezet is segítene a munkába való beilleszkedésre.
4. pontban vállalásunk folyamatos.
5. pontban vállalásunk folyamatos.
II. Társadalmi vállalások teljesítése
1. Párt, tömegszervezeti oktatásokon részt vettünk, ezzel kapcsolatosan a szemináriumi vezetőktől a taggyűlésen az értékelés során elmarasztalást nem kaptunk.
G.H. eredményesen vizsgázott a Marxista-Leninista egyetemen.
2. Párt, KISZ, MSZBT vállalati rendezvényeken részt vettünk.
3. Részt vettünk:
- író-olvasó találkozókon,
- Színházba a brigád tagjainak közül (sic!) 8 főnek van bérlete.
- Társadalmi munkák területén a vállalatnál vállalt 16 órát még nem teljesítettük, mivel még ez ideig igény nem merült fel.
- Szakmai továbbképzésen részt veszünk. ??? jó eredménnyel fejezte be a munkaügyi szaktanfolyamot, ??..pedig a munkaelemzői felsőfokú tanfolyamot fejezte be szintén jó eredménnyel.
- a Petőfi úti bölcsödét patronáljuk. Húsvétkor a gyerekeknek labdát, nyuszit, édességet vittünk. Gyermeknapon szintén meglátogattuk őket és általunk készített párna figurákat ajándékoztunk. így fejenként 8-8 óra társadalmi munkát végeztünk. 12X8 = 96 óra, melyben a gyermekek bölcsődei ruháinak javítása is benne van.
összegezve brigádunk I. féléves munkáját, igen feszített munkával dolgoztunk.
Ennek során az elmúlt évekhez viszonyítva többet is tettünk, a vállalt feladatainkat teljesítettük, úgy a gazdasági, mint a társadalmi vállalásunkat.
Kaposvár, 1979. július 30.
| A.B. brigádvezető |
Gépírás, kézírásos aláírás.
Forrás: SML. XXXII-29/1979. 55-57. o. (Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 55-57. oldal.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 01.
1946
1946
A Nemzetgyűlés kihirdette Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket. A köztársaság emléknapja.Tovább
1949
Létrejön a Magyar Függetlenségi Népfront.Tovább
1949
A Magyar Függetlenségi Népfront, a MFNF megalakulása.Tovább
1955
Nagy Imre könnyebb infarktust kap, ennek ürügyén gyakorlatilag házi őrizetbe kerül, így távol tartják a politikától.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő