Polányi János Nobel-díjas magyar kémikusTovább
Egy brigádnapló 1979-ből
A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.
Források
Brigádgyűlés
Az év első brigádgyűlésén szeretettel köszöntötte A.B. br.[igádvezető] a br.[igád] tagokat.
Több napirendi pontot tűzött ki.
Először bejelentette, hogy C.D. és E.F. kilépett a brigádból. Indokuk az volt, hogy egész más területen dolgoznak, nehezen tudnak részt venni a br.[igád] munkájában, sőt még a br.[rigád] gyűlésre sem tudnak minden alkalommal eljönni. Ezért a brigádpénzt G.H fogja összeszedni minden hónapban C.D. helyett.
Ezután A.B. tett egy javaslatot. Felhívást kellene intézni a vállalat összes brigádjához, hogy minden br.[igád] tag próbáljon toborozni egy-egy dolgozót vagy brigádtagonként pár embert az új konzervüzem létszámához. Ezt megszavazta a brigád, s a lehető leggyorsabban szét lesz küldve a felhívás a brigádoknak.
Bejelentette, hogy a Faliújságot (sic!) ezután nem csinálja a közgazdasági osztály , így a munkaügyön van a sor ebben az évben.
A brigádvezető felkért mindenkit, hogy gondolkozzanak az 1979. éves felajánláson, ezzel legyenek segítségére, tegyenek javaslatot, mit lehetne vállalni a saját területükön.
sor került arra, hogy megbeszéljük a december végén kapott brigádjutalom elosztását. volt, aki nem értett egyet az egész elosztással. Persze elkerülhetetlen, hogy néha ne legyenek szóváltások, de végül is közös nevezőre jutottunk.
úgy szép a brigádélet ha zajlik - mondtuk a gyűlés végén és nevetve, megbékélve búcsúztunk el egymástól.
1979-ben a brigádtagok:
[13 név.]
Dátum nélkül. Kézírás.
Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 5-6. oldal.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 23.
1929
1945
Elhagyja Magyarországot az „Aranyvonat”, mely a Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletét, a Corvinákat, és a zsidóktól elkobzott...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő