Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

„Latinca Sándor” Közgazdasági Szoc.[ialista] Br[i]g.[ád] önértékelése az 1978. évi brigádmunkáról

Gazdasági vállalások önértékelését 1978. december 7-én leadtuk.

Társadalmi vállalások kiértékelése:

1. Brigádunk létszáma:
Gyesen van
Nyugdíjba ment
A vállalattól elment
19 fő ebből
2 fő
1 fő
1 fő

/K. L. oktber 27-én./

Részt vettünk:

- A párt és tömegszervezetek által szervezett oktatásban az alábbi brigádtagok vettek részt.
Marx-Lenin (sic!) esti egyetem: G.H.

Párt szemináriumon:3 fő /A.B. [és hárman, az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő
brigádtagok közül]/
Szakszervezeti szemináriumon:4 fő /[négy brigádtag az 1. sz. dokumentum névsorában
szereplő brigádtagok közül]/

A szakszervezet szemináriumát G. H. brigádtagunk vezette.

Szakmai továbbképzésenM. N. felsőfokú munkaelemzőin
O. P. középfokú munkaügyin
Q. R. gyors-gépírón

- A Párt (sic!), a Szakszervezet (sic!), a KISZ, az MSZBT és a vállalat rendezvényein, május 1-i felvonuláson, koszorúzáson részt vettünk.

- Könyvtári olvasómozgalomban, író- olvasó találkozásokon (sic!), színházban, moziban közösen is részt vettünk.

A színházi "teleház" akciót színházbérlet vásárlással segítettük.

2. újonnan belépett brigádtagunkat is beszerveztük a vöröskeresztbe.

3. társadalmi munkavállalást - teljesítettük.

8 óra fizikai munkán belül ipari töpörtyűt zsákoltunk és proteint csomagoltunk 20 kg-os dobozokba.
A másik 8 órában a munkaügyi osztály vidékre ment toborozni.
Az üzemelszámolás a munkahelyén töltötte el a vállalt 8 órát.
A normairoda a bérosztálynak segített.

4. Politikai önképzés - jelentősebb események után megbeszélve.

5. Vállaltuk, hogy egy napos kirándulást szervezünk a nyár folyamán, ez azonban az időjárás miatt egy délutáni kirándulásra sikerült.

6. Faliújságunkon keresztül igyekeztünk az évfordulókról és eseményekről megemlékezni.

I.J. brigádtagunkat ünnepélyes brigádgyűlésen búcsúztattuk nyugdíjba vonulása alkalmából.

Vállaláson felül:

A kaposvári Petőfi ut[ca] 5. sz. bölcsődéjét patronáljuk. (sic!)
A télapó ünnepségre brigádunkat meghívták és mi csomaggal, játékkal kedveskedtünk a gyerekeknek.
Halottak napjára négy szovjet katona sírját rendbe tettük és virágot vittünk a sírjaikra.
Régi szokásunkhoz híven nov.[ember] 7-én ünnepélyes műsorral készült brigádunk, melyen gazdasági és társadalmi vezetőink is részt vettek.

összegezve[:] brigádunk minden tagja a vállalt gazdasági , társadalmi vállalásait a nehézségek ellenére /létszámhiány, betegség/ teljesítette.

Ezen felül a sonka- és konzervüzem beindításához a többletfeladatot ki-ki a maga területén a pluszt teljesítette.

úgy érezzük az aranyplakett elnyeréséhez szükséges feltételeknek brigádunk megfelelet.

Kaposvár, 1979. febr.[uár] 23.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás.

Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 14-15. oldal.

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő