Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat című irodalmi folyóirat első számaTovább
Egy brigádnapló 1979-ből
A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.
„Latinca Sándor” Közgazdasági Szoc.[ialista] Br[i]g.[ád] önértékelése az 1978. évi brigádmunkáról
Gazdasági vállalások önértékelését 1978. december 7-én leadtuk.
Társadalmi vállalások kiértékelése:
| 1. Brigádunk létszáma: Gyesen van Nyugdíjba ment A vállalattól elment | 19 fő ebből 2 fő 1 fő 1 fő |
/K. L. oktber 27-én./
Részt vettünk:
- A párt és tömegszervezetek által szervezett oktatásban az alábbi brigádtagok vettek részt.
Marx-Lenin (sic!) esti egyetem: G.H.
| Párt szemináriumon: | 3 fő /A.B. [és hárman, az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő brigádtagok közül]/ |
| Szakszervezeti szemináriumon: | 4 fő /[négy brigádtag az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő brigádtagok közül]/ |
A szakszervezet szemináriumát G. H. brigádtagunk vezette.
| Szakmai továbbképzésen | M. N. felsőfokú munkaelemzőin O. P. középfokú munkaügyin Q. R. gyors-gépírón |
- A Párt (sic!), a Szakszervezet (sic!), a KISZ, az MSZBT és a vállalat rendezvényein, május 1-i felvonuláson, koszorúzáson részt vettünk.
- Könyvtári olvasómozgalomban, író- olvasó találkozásokon (sic!), színházban, moziban közösen is részt vettünk.
A színházi "teleház" akciót színházbérlet vásárlással segítettük.
2. újonnan belépett brigádtagunkat is beszerveztük a vöröskeresztbe.
3. társadalmi munkavállalást - teljesítettük.
8 óra fizikai munkán belül ipari töpörtyűt zsákoltunk és proteint csomagoltunk 20 kg-os dobozokba.
A másik 8 órában a munkaügyi osztály vidékre ment toborozni.
Az üzemelszámolás a munkahelyén töltötte el a vállalt 8 órát.
A normairoda a bérosztálynak segített.
4. Politikai önképzés - jelentősebb események után megbeszélve.
5. Vállaltuk, hogy egy napos kirándulást szervezünk a nyár folyamán, ez azonban az időjárás miatt egy délutáni kirándulásra sikerült.
6. Faliújságunkon keresztül igyekeztünk az évfordulókról és eseményekről megemlékezni.
I.J. brigádtagunkat ünnepélyes brigádgyűlésen búcsúztattuk nyugdíjba vonulása alkalmából.
Vállaláson felül:
A kaposvári Petőfi ut[ca] 5. sz. bölcsődéjét patronáljuk. (sic!)
A télapó ünnepségre brigádunkat meghívták és mi csomaggal, játékkal kedveskedtünk a gyerekeknek.
Halottak napjára négy szovjet katona sírját rendbe tettük és virágot vittünk a sírjaikra.
Régi szokásunkhoz híven nov.[ember] 7-én ünnepélyes műsorral készült brigádunk, melyen gazdasági és társadalmi vezetőink is részt vettek.
összegezve[:] brigádunk minden tagja a vállalt gazdasági , társadalmi vállalásait a nehézségek ellenére /létszámhiány, betegség/ teljesítette.
Ezen felül a sonka- és konzervüzem beindításához a többletfeladatot ki-ki a maga területén a pluszt teljesítette.
úgy érezzük az aranyplakett elnyeréséhez szükséges feltételeknek brigádunk megfelelet.
Kaposvár, 1979. febr.[uár] 23.
| A.B. brigádvezető |
Gépírás.
Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 14-15. oldal.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 01.
1908
1920
Legálisan jelenhetett meg Az Ifjúmunkás c. lap. Utolsó számát 1925-ben nyomták.Tovább
1921
Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.Tovább
1924
Megjelent a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap.Tovább
1927
A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengőTovább
- 1 / 6
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő