Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

„Latinca Sándor” Közgazdasági Szoc.[ialista] Br[i]g.[ád] önértékelése az 1978. évi brigádmunkáról

Gazdasági vállalások önértékelését 1978. december 7-én leadtuk.

Társadalmi vállalások kiértékelése:

1. Brigádunk létszáma:
Gyesen van
Nyugdíjba ment
A vállalattól elment
19 fő ebből
2 fő
1 fő
1 fő

/K. L. oktber 27-én./

Részt vettünk:

- A párt és tömegszervezetek által szervezett oktatásban az alábbi brigádtagok vettek részt.
Marx-Lenin (sic!) esti egyetem: G.H.

Párt szemináriumon:3 fő /A.B. [és hárman, az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő
brigádtagok közül]/
Szakszervezeti szemináriumon:4 fő /[négy brigádtag az 1. sz. dokumentum névsorában
szereplő brigádtagok közül]/

A szakszervezet szemináriumát G. H. brigádtagunk vezette.

Szakmai továbbképzésenM. N. felsőfokú munkaelemzőin
O. P. középfokú munkaügyin
Q. R. gyors-gépírón

- A Párt (sic!), a Szakszervezet (sic!), a KISZ, az MSZBT és a vállalat rendezvényein, május 1-i felvonuláson, koszorúzáson részt vettünk.

- Könyvtári olvasómozgalomban, író- olvasó találkozásokon (sic!), színházban, moziban közösen is részt vettünk.

A színházi "teleház" akciót színházbérlet vásárlással segítettük.

2. újonnan belépett brigádtagunkat is beszerveztük a vöröskeresztbe.

3. társadalmi munkavállalást - teljesítettük.

8 óra fizikai munkán belül ipari töpörtyűt zsákoltunk és proteint csomagoltunk 20 kg-os dobozokba.
A másik 8 órában a munkaügyi osztály vidékre ment toborozni.
Az üzemelszámolás a munkahelyén töltötte el a vállalt 8 órát.
A normairoda a bérosztálynak segített.

4. Politikai önképzés - jelentősebb események után megbeszélve.

5. Vállaltuk, hogy egy napos kirándulást szervezünk a nyár folyamán, ez azonban az időjárás miatt egy délutáni kirándulásra sikerült.

6. Faliújságunkon keresztül igyekeztünk az évfordulókról és eseményekről megemlékezni.

I.J. brigádtagunkat ünnepélyes brigádgyűlésen búcsúztattuk nyugdíjba vonulása alkalmából.

Vállaláson felül:

A kaposvári Petőfi ut[ca] 5. sz. bölcsődéjét patronáljuk. (sic!)
A télapó ünnepségre brigádunkat meghívták és mi csomaggal, játékkal kedveskedtünk a gyerekeknek.
Halottak napjára négy szovjet katona sírját rendbe tettük és virágot vittünk a sírjaikra.
Régi szokásunkhoz híven nov.[ember] 7-én ünnepélyes műsorral készült brigádunk, melyen gazdasági és társadalmi vezetőink is részt vettek.

összegezve[:] brigádunk minden tagja a vállalt gazdasági , társadalmi vállalásait a nehézségek ellenére /létszámhiány, betegség/ teljesítette.

Ezen felül a sonka- és konzervüzem beindításához a többletfeladatot ki-ki a maga területén a pluszt teljesítette.

úgy érezzük az aranyplakett elnyeréséhez szükséges feltételeknek brigádunk megfelelet.

Kaposvár, 1979. febr.[uár] 23.

 A.B.
brigádvezető

Gépírás.

Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 14-15. oldal.

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő