Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

Megemlékezünk 1919. március 21-ről a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról és Latinca Sándorról[,] brigádun

Hat évtized választ el minket az 1918-1919-es magyar forradalmaktól. Alig több egy emberöltőnél. De olyan emberöltő, mely a Nagy Októberi forradalomtól a népi demokráciák létrejöttéig a világtörténelem eddigi legnagyobb szabású átalakulását foglalja magában. A tömegek mind forradalmibb fellépése csak egyfajta lehetőséget engedett a kibontakozásnak: a munkásegység megteremtését, a Tanácsköztársaság kikiáltását. a két munkáspárt 1919. március 21-én Magyarországi szocialista Párt néven egyesült. Magyarországon békés úton győzött a forradalom, amely megnyitotta az összes iskolát, bevezette a földosztást, olyan munkaidőt biztosított, amely mellett jut idő a művelődésre, szórakozásra, a művészet megismerésére. a munka terén egyenlők lesznek az emberek, mindenki tehettségéhez mért munkát kap.

"Csak befejeztük Dózsa György munkáját?A forradalom lehúzta az ezerholdasok lábáról azt a csizmát, mellyel évszázadokon keresztül a föld a dolgozó munkásnépnek teremjen." (sic!)

írta Latinca Sándor a Somogyi Hírlap 1919. január 15. számában, ki Szocialista (sic!) brigádunk névadója. Született: Arad, 1885. április 5. a földmunkásmozgalom 8sic!) kiemelkedő harcosa [,] a Tanácsköztársaság mártírja. Apja műlakatos munkás, jó tanuló volt. (sic!) A gimnáziumból kizárták, mert a fennálló társadalmi rendet igazságtalannak tartotta. 1918-ban tagja a Katonai Tanácsnak (sic!). Az őszirózsás (sic!) forradalom után Földmunkások és Kisgazdák Országos szövetségének vezető titkára. 1919. elején kerül Somogyba, mint Tolna-Somogy Földmunkás Szövetség megyei titkára. Március 10.[:] tagja a megyei direktóriumnak, részt vesz Hamburger Jenővel a termelőszövetkezetek alakításában. A Tanácsköztársaság idején egy ideig a Termelési és szocializálási Osztály vezetője, majd május végétől a megye kormánytanácsi biztosa. Sokat tett a megyéért, megalakította a karhatalmi századot, gondoskodott, hogy ahol csak lehetett földet, legelőt juttatott a rászorultaknak. (sic!) Kivette részét a Vörös Hadsereg harcaiból is, tagja lett a Szövetségi Központi Intéző Bizottságnak. Helyt állt augusztus 6-ig, akkor emigrálni próbált, de Fonyódon elfogták, Kaposvárra hozták, elengedték. újra elfogták és szeptember 17-én több kaposvári kommunistával együtt a nádasdi erdőben kivégezték.

Brigádunk névadójára kegyelettel emlékezünk.

Az ünnepi beszéd elhangzása után A. B. felolvasta a brigádhoz érkező Tóth Lajos szocialista brigád felhívását (sic!), melyben elítélik a kínai agresszorokat és szolidaritásukat fejezik ki a szenvedő vietnámi nép mellett. Csatlakoztunk a felhíváshoz.

Ezután szó esett a brigád felhívásáról, megkérdeztük ... - t, munkaverseny felelősünket, hogy - ő jár a brigád gyűlésekre [mármint más brigádok gyűléseire - a forrásközlő] - milyen viszhangja volt a felhívásnak? a válasz csak részben volt kedvező. úgy csatlakoznak általában hozzánk, ha a számszerű adatokat kihagyjuk a felhívásból, mert olyat nem vállalnak, amit esetleg nem tudnak teljesíteni. Egyébként egy brigád zárkózott el teljesen eddig, de ha a felhívás módosítva lesz, talán meggondolják magukat. Az elmúlt hónapban az éDOSZ-ban [mármint az éDOSZ kaposvári művelődési házában - a forrásközlő] rendezett aktíva ülésen elismeréssel fogadta a Megyei Tanács (sic!) a felhívásunkat, ellentétben a saját vállalatunkkal. Dicsérő hangon szóltak, mert látják, hogy mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az újonnan beinduló üzemben biztosítani tudjuk a létszámot.

Megkérdeztük ?. - t, hogy a társadalmi munkával kapcsolatban mi az elvárása a vállalatnak. Azt a választ kaptuk, hogy szeretnék ha a Növényvédősök (sic!) felhívásához csatlakoznánk, szépíteni Kaposvárt és a vállalatunk környékét, mert fásítani és parkosítani kell az új üzem területét. Kérdeztük, mikor, hol, hogyan? Azt válaszolta, ha az áprilisi ünnepély előkészületeit befejezték, akkor kezdi feldolgozni a vállalat a teendőket, a vállalásokat. Tervet fognak készíteni, kidolgozzák mit kell csinálni, aztán kiadják a brigádok felé. Amikor aztán a brigád beütemezi magának, mindenki nekiáll a társadalmi munkának.

Ezután a bölcsődei kicsiknek megszavaztuk a húsvéti ajándékot, édességet, nyuszit és festett tojást.

Szó volt a gyermeknapról is, úgy terveztük, hogy labdákat veszünk és minden gyereknek pici kis játékot.

Az ünnepi beszéd szövege gépírás, az azt követő bejegyzés kézírás.

Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 21-23. oldal.

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő