Egy brigádnapló 1979-ből

A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.

Megemlékezünk 1919. március 21-ről a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról és Latinca Sándorról[,] brigádun

Hat évtized választ el minket az 1918-1919-es magyar forradalmaktól. Alig több egy emberöltőnél. De olyan emberöltő, mely a Nagy Októberi forradalomtól a népi demokráciák létrejöttéig a világtörténelem eddigi legnagyobb szabású átalakulását foglalja magában. A tömegek mind forradalmibb fellépése csak egyfajta lehetőséget engedett a kibontakozásnak: a munkásegység megteremtését, a Tanácsköztársaság kikiáltását. a két munkáspárt 1919. március 21-én Magyarországi szocialista Párt néven egyesült. Magyarországon békés úton győzött a forradalom, amely megnyitotta az összes iskolát, bevezette a földosztást, olyan munkaidőt biztosított, amely mellett jut idő a művelődésre, szórakozásra, a művészet megismerésére. a munka terén egyenlők lesznek az emberek, mindenki tehettségéhez mért munkát kap.

"Csak befejeztük Dózsa György munkáját?A forradalom lehúzta az ezerholdasok lábáról azt a csizmát, mellyel évszázadokon keresztül a föld a dolgozó munkásnépnek teremjen." (sic!)

írta Latinca Sándor a Somogyi Hírlap 1919. január 15. számában, ki Szocialista (sic!) brigádunk névadója. Született: Arad, 1885. április 5. a földmunkásmozgalom 8sic!) kiemelkedő harcosa [,] a Tanácsköztársaság mártírja. Apja műlakatos munkás, jó tanuló volt. (sic!) A gimnáziumból kizárták, mert a fennálló társadalmi rendet igazságtalannak tartotta. 1918-ban tagja a Katonai Tanácsnak (sic!). Az őszirózsás (sic!) forradalom után Földmunkások és Kisgazdák Országos szövetségének vezető titkára. 1919. elején kerül Somogyba, mint Tolna-Somogy Földmunkás Szövetség megyei titkára. Március 10.[:] tagja a megyei direktóriumnak, részt vesz Hamburger Jenővel a termelőszövetkezetek alakításában. A Tanácsköztársaság idején egy ideig a Termelési és szocializálási Osztály vezetője, majd május végétől a megye kormánytanácsi biztosa. Sokat tett a megyéért, megalakította a karhatalmi századot, gondoskodott, hogy ahol csak lehetett földet, legelőt juttatott a rászorultaknak. (sic!) Kivette részét a Vörös Hadsereg harcaiból is, tagja lett a Szövetségi Központi Intéző Bizottságnak. Helyt állt augusztus 6-ig, akkor emigrálni próbált, de Fonyódon elfogták, Kaposvárra hozták, elengedték. újra elfogták és szeptember 17-én több kaposvári kommunistával együtt a nádasdi erdőben kivégezték.

Brigádunk névadójára kegyelettel emlékezünk.

Az ünnepi beszéd elhangzása után A. B. felolvasta a brigádhoz érkező Tóth Lajos szocialista brigád felhívását (sic!), melyben elítélik a kínai agresszorokat és szolidaritásukat fejezik ki a szenvedő vietnámi nép mellett. Csatlakoztunk a felhíváshoz.

Ezután szó esett a brigád felhívásáról, megkérdeztük ... - t, munkaverseny felelősünket, hogy - ő jár a brigád gyűlésekre [mármint más brigádok gyűléseire - a forrásközlő] - milyen viszhangja volt a felhívásnak? a válasz csak részben volt kedvező. úgy csatlakoznak általában hozzánk, ha a számszerű adatokat kihagyjuk a felhívásból, mert olyat nem vállalnak, amit esetleg nem tudnak teljesíteni. Egyébként egy brigád zárkózott el teljesen eddig, de ha a felhívás módosítva lesz, talán meggondolják magukat. Az elmúlt hónapban az éDOSZ-ban [mármint az éDOSZ kaposvári művelődési házában - a forrásközlő] rendezett aktíva ülésen elismeréssel fogadta a Megyei Tanács (sic!) a felhívásunkat, ellentétben a saját vállalatunkkal. Dicsérő hangon szóltak, mert látják, hogy mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az újonnan beinduló üzemben biztosítani tudjuk a létszámot.

Megkérdeztük ?. - t, hogy a társadalmi munkával kapcsolatban mi az elvárása a vállalatnak. Azt a választ kaptuk, hogy szeretnék ha a Növényvédősök (sic!) felhívásához csatlakoznánk, szépíteni Kaposvárt és a vállalatunk környékét, mert fásítani és parkosítani kell az új üzem területét. Kérdeztük, mikor, hol, hogyan? Azt válaszolta, ha az áprilisi ünnepély előkészületeit befejezték, akkor kezdi feldolgozni a vállalat a teendőket, a vállalásokat. Tervet fognak készíteni, kidolgozzák mit kell csinálni, aztán kiadják a brigádok felé. Amikor aztán a brigád beütemezi magának, mindenki nekiáll a társadalmi munkának.

Ezután a bölcsődei kicsiknek megszavaztuk a húsvéti ajándékot, édességet, nyuszit és festett tojást.

Szó volt a gyermeknapról is, úgy terveztük, hogy labdákat veszünk és minden gyereknek pici kis játékot.

Az ünnepi beszéd szövege gépírás, az azt követő bejegyzés kézírás.

Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 21-23. oldal.

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő