Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.Tovább
Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója
„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”
Forrásközlés
Kende Péter honvédtiszt önéletrajza (1949)
Önéletrajz
1914. augusztus 23-án születtem Temespéteriben (Temes v[ár]m[egye] rékasi járás). Édesapám Temes vármegye t[örvény]h[atósági] szolgabírája volt, de abban az időben, mint hadbavonult hadnagy, az 1. táb[ori] ágyús ezrednél volt. Apám második házasságából születtem. Első házasságából nem volt gyermeke. Apámék tizenegyen voltak testvérek. Ismertem Margit nénémet, aki Kölcseyné volt. Apám ikertestvére, K. Pál ny[ugállományú] huszárezredes volt, meghalt 1940. augusztusában. Egy fia volt, szintén Pál, akiről nem tudok semmit. Felszabadulás után sofőrködött. Eleonóra néném Herczegh János ny. fővárosi főmérnök felesége. Két fiuk György és Szabolcs a Műegyetemet végezték el és okleveles gépész- illetve építészmérnökök, lányuk Ágnes tanuló. Balatonfüreden van családi házuk, szőlőjük. Mihály bátyám nem tudom, most mivel foglalkozik. Felszabadulás előtt a Shell kőolaj RT-nél dolgozott, mint tisztviselő, utána gépkocsi fuvarozással foglalkozott. Öröklakása van a Kálló-esperes [Budapest] utcában. Béla bátyámmal a háború előtt találkoztam utoljára. Nagybereznán volt rum-, likőr- és ecetgyára. Későn nősült, két leánygyermeke volt. Most nem tudom, hol él. István bátyámmal életemben egyszer találkoztam, nagyanyám temetésén. Beregszászon élt, 2 gyermeke van. Marcsa nagynéném Györki Lászlóné Bp-n él. Nyugalmazott fővárosi mérnök felesége. Nem tudom pontosan milyen nevű utcában, Budán laknak.
Édesapám családjával a kapcsolatok nagyon lazák voltak, mert édesanyám származása miatt velünk nem érintkeztek, természetesen én sem kerestem velük a kapcsolatokat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 21.
Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatásonTovább
A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.Tovább
A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább
Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
