Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója

„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”

Jenő nagybátyám az első világháború előtt fölbirtokot bérelt Torontálban, Nagyzsámon, de a szerb megszállás után feljött Bp-re, ahol az infláció alatt tönkrement. Mint számtartó dolgozott előbb Nyírbátorban, majd Bükkösdön. Mikor a nyilasok 1944-ben gettóba akarták vinni, feleségével együtt öngyilkos lett. Ő meghalt, feleségét nehezen életre keltették. Fiai közül E. Pál a szérumkísérleti intézetnek a vezetője Bp-n, András fiát a nyilasok agyonlőtték, mint munkaszolgálatost, Péter fia Oroszországban van, mint politikai fogoly. Téves bejelentés folytán fogták el, és internálták a szovjet hatóságok. Bebizonyíthatóan több alkalommal ártalmatlanná tette a pesti hidakra szerelt aknákat, és mint képzett tűzszerész sok pokolgépet készített az ellenállási mozgalom részére, melyekkel német g[ép]k[ocsi]kat robbantottak fel. A negyedik testvér, István Lengyelországba került, mint hadifogoly, jó magaviselete folytán szabadult, és elvett egy lengyel lányt. Jelenleg, mint okleveles kertész, Lengyelországban dolgozik.
Édesanyám negyedik testvére, dr. Elek Ákos ügyvéd, jelenleg a Gruber János-féle vegyiszer és kátrány fedőlemez cég jogtanácsosaként él Pesten, a Kálmán utcában. A nyilas világban az ügyvédi kamarából származása miatt kizárták.

Bátyám: Kende György a felszabadulás előtt OTI-, Mabi-, OTBA-

volt. A nyilas érában bujkálnia kellett, mert munkaszolgálatos sz[ázad]dtól megszökött. A felszabadulás után belekapcsolódott a politikai életbe. Mint SZDP párttag, a IX. ker. elöljáróságon dolgozott, majd visszatért eredeti foglalkozásához. Házbizalmi és tömbbizalmi volt a felszabadulás óta. Feleségével együtt aktívan részt vesznek az MDP pártmunkájában. A legutóbbi, 1949-es választásokkor képviselőjelölt is volt. Jelenleg a fővárosi Köztisztasági Hivatal helyettes vezetője. Sógornőm az Óragyárban dolgozik, mint könyvelő és pénztáros. Laknak: Bp., IX. Ernő u. 5.

Nővérem: dr. Tima Tiborné férjétől még a háború előtt elvált. A 72-es postahivatalnál dolgozott, legutóbb történt nyugdíjazásáig. Egészségi állapota megromlott, és kénytelen volt nyugállományba menni. A nyilas világban sok zsidót bújtatott, hamis papírokat szerzett nekik. Felszabaduláskor házmegbízott lett, és ezt a szerepét egészen nyugdíjazásáig lelkesen ellátta. Jelenleg Hévízen egy falatozót vezet. Lakása Budapest VII Hernád utca 56/b.

Édesanyámnak volt egy nagynénje: dr. Gombos Gyuláné, aki mikor a nyilas pártszolgálatosok gettóba akarták vinni, megmérgezte magát, és a kórházban meg is halt.

Ezen a napon történt június 30.

1905

Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább

1934

A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább

1947

Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább

1951

Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább

1954

A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő