Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
„Elfogyott a cérnájuk”
A szabómesterek és a nyilas párttagság
„Alulírott szabómester kijelentem, hogy a ZEgerszegi nyilas pártba csak azért léptem be, mert annakidején azt mondták, hogy csak az a szabómester kap cérnát, amelyik a nyilas pártnak tagja lesz. Én tehát kénytelen voltam belépni, hogy cérnát kaphasak és iparomban továb dolgozhasam. Én a pártéletében soha nem szerepeltem soha gyűlésen részt nem vettem. Épen azért maradtam tőlűk távol mert az ő módszerűk elveimel nem egyezett.”
Harmadik levél
Nemzeti Tanács Elnökségének
Zalaegerszeg
Alulírt X. Y. szabómester, zalaegerszegi /Y. W. utca 6589. sz./ bejelentem, hogy dacára annak, hogy 1939-ben beiratkoztam az úgynevezett "nyilas" pártba, soha semmiféle tevékenységet ki nem fejtettem, népellenes és nemzetrontó cselekedetben, semmiféle bűntényben vagy büntethető munkálatok végrehajtásában részt nem vettem, senkit ilyenre rá nem beszéltem, gyűléseken részt sem vettem, párttagdíjat nem fizettem és nem szedtem.
1939-ben egyedül és kizárólag több iparostársammal együtt csakis azért iratkoztunk a "nyilas"-okhoz, mert akkor volt az ú.n. cérna-mizéria és azt mondták és ezt el is hittük, hogy az kap cérnát, aki "nyilas"-párttag.
1895-ben születtem Zalaegerszegen /édesanyám Z.W.volt/, nős, gyermektelen kisiparos vagyok, vagyonom nincsen. 1915-től 1918-ig, a háború befejezéséig részt vettem az első világháborúban, 1942-1943-ban frontszolgálatot teljesítettem, itt szereztem súlyos ischias-betegségemet. 1923-ban lettem önálló szabómester, ellenem sem politikai, sem egyéb dolgok miatt soha panasz fel nem merült, büntetlen előéletű vagyok, habár 1920-ban letartóztattak azért, mert állítólag, mint fiatal iparosok családiasan otthon, többen énekeltünk és köztük az Internacionálét is. Az akkori kir. ügyészség felmentett, büntetve nem lettem. A robotmunkákon rendesen és kötelességszerűen megjelentem mindenkor, ahol is azután összeestem, kiújult súlyos betegségem és jelenleg csak könnyű szolgálatra vagyok alkalmas. Nem akarok kibújni semmiféle polgári vagy nemzeti szolgálat alól, nem kell félnem cselekedeteim miatt semmitől sem, hiszen a teljes igazságot adtam fentebb elő, amit bármikor - kívánatra - tanúkkal is tudok igazolni. A Nemzeti Tanács elé csupán azért adom be előterjesztésemet, mert nem hiszem, hogy a valóság ismeretében arra ítéltek volna, hogy naponként jelenjek meg úgynevezett büntetésből, a hatóság előtt.Ha kell megjelenek, de fáj, hogy büntetlenül "büntetésből" kell megjelennem.
Ezen beadványommal tartoztam magyarságomnak, a Nemzeti Kormánynak, polgártársaimnak is, akik tudják, hogy éppen azért nem kaphattam soha semmit, mert nem voltam nyilas. Most pedig ismét ez a bűnöm, nevem szerepel és mégsem voltam nyilas, soha!
Bejelentésem és mentességem tudomásulvételét, illetve igazolását kérem!
Zalaegerszeg, 1945. június 9.
X. Y. szabómester
| pol. rend. 503/945 irata szerint 275672 szám alatt nyilas párttag volt |
Hátoldalán: címzés, tárgy, név, és kézírással: robotoltatni!
Jelzet: MOL XIX-B-1-j-3. tétel (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Közrendészeti Főosztály - Nyilasok és volksbundisták)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
1913
1918
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
1939
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
1963
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
1990
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő