Nagy földrengés Kecskeméten.Tovább
„Elfogyott a cérnájuk”
A szabómesterek és a nyilas párttagság
„Alulírott szabómester kijelentem, hogy a ZEgerszegi nyilas pártba csak azért léptem be, mert annakidején azt mondták, hogy csak az a szabómester kap cérnát, amelyik a nyilas pártnak tagja lesz. Én tehát kénytelen voltam belépni, hogy cérnát kaphasak és iparomban továb dolgozhasam. Én a pártéletében soha nem szerepeltem soha gyűlésen részt nem vettem. Épen azért maradtam tőlűk távol mert az ő módszerűk elveimel nem egyezett.”
Harmadik levél
Nemzeti Tanács Elnökségének
Zalaegerszeg
Alulírt X. Y. szabómester, zalaegerszegi /Y. W. utca 6589. sz./ bejelentem, hogy dacára annak, hogy 1939-ben beiratkoztam az úgynevezett "nyilas" pártba, soha semmiféle tevékenységet ki nem fejtettem, népellenes és nemzetrontó cselekedetben, semmiféle bűntényben vagy büntethető munkálatok végrehajtásában részt nem vettem, senkit ilyenre rá nem beszéltem, gyűléseken részt sem vettem, párttagdíjat nem fizettem és nem szedtem.
1939-ben egyedül és kizárólag több iparostársammal együtt csakis azért iratkoztunk a "nyilas"-okhoz, mert akkor volt az ú.n. cérna-mizéria és azt mondták és ezt el is hittük, hogy az kap cérnát, aki "nyilas"-párttag.
1895-ben születtem Zalaegerszegen /édesanyám Z.W.volt/, nős, gyermektelen kisiparos vagyok, vagyonom nincsen. 1915-től 1918-ig, a háború befejezéséig részt vettem az első világháborúban, 1942-1943-ban frontszolgálatot teljesítettem, itt szereztem súlyos ischias-betegségemet. 1923-ban lettem önálló szabómester, ellenem sem politikai, sem egyéb dolgok miatt soha panasz fel nem merült, büntetlen előéletű vagyok, habár 1920-ban letartóztattak azért, mert állítólag, mint fiatal iparosok családiasan otthon, többen énekeltünk és köztük az Internacionálét is. Az akkori kir. ügyészség felmentett, büntetve nem lettem. A robotmunkákon rendesen és kötelességszerűen megjelentem mindenkor, ahol is azután összeestem, kiújult súlyos betegségem és jelenleg csak könnyű szolgálatra vagyok alkalmas. Nem akarok kibújni semmiféle polgári vagy nemzeti szolgálat alól, nem kell félnem cselekedeteim miatt semmitől sem, hiszen a teljes igazságot adtam fentebb elő, amit bármikor - kívánatra - tanúkkal is tudok igazolni. A Nemzeti Tanács elé csupán azért adom be előterjesztésemet, mert nem hiszem, hogy a valóság ismeretében arra ítéltek volna, hogy naponként jelenjek meg úgynevezett büntetésből, a hatóság előtt.Ha kell megjelenek, de fáj, hogy büntetlenül "büntetésből" kell megjelennem.
Ezen beadványommal tartoztam magyarságomnak, a Nemzeti Kormánynak, polgártársaimnak is, akik tudják, hogy éppen azért nem kaphattam soha semmit, mert nem voltam nyilas. Most pedig ismét ez a bűnöm, nevem szerepel és mégsem voltam nyilas, soha!
Bejelentésem és mentességem tudomásulvételét, illetve igazolását kérem!
Zalaegerszeg, 1945. június 9.
X. Y. szabómester
| pol. rend. 503/945 irata szerint 275672 szám alatt nyilas párttag volt |
Hátoldalán: címzés, tárgy, név, és kézírással: robotoltatni!
Jelzet: MOL XIX-B-1-j-3. tétel (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Közrendészeti Főosztály - Nyilasok és volksbundisták)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 08.
1911
1946
Az egység jegyében megalakult a Magyar Zsidók Országos Egyesülete.
A SZIT üzemi úttörőcsapatok szervezését kezdi meg.Tovább
1974
A KISZ KB jelzésére a KB Párt és Tömegszervezeti Osztálya előterjesztést készített Aczél György számára, hogy a „nyilvánosság legteljesebb...Tovább
1983
A Hazafias Népfront támogatásával megalakították a Népfőiskolások Baráti Körét. Ez a lépés is a demokratikus erők összefogását szolgálta,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő