Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
Sz. K. [Ó. Z. felesége] jellemzése
TÜKER
Országos Tervhivatal
Személyzeti osztály vezetőjének
P. J. elvtársnak
Budapest, 1951. április 21.
953/1951. szem. o.
Sz. K. [Z. O. felesége] jellemzése
Politikailag nem képezi magát, Disz vonalon sem volt aktív. Szakvonalon igen jó munkaerő volt, és annak idején nem is akartuk kiengedni a vállalattól, de azért ment el, hogy magasabb keresete legyen. Utólag azonban az derült ki, hogy a vőlegénye kívánsága volt, hogy elkerüljön a vállalattól.
dr. H. G. oszt[ály]vezetője véleménye: "Pénzügyi osztályon dolgozott, mint gyors és gépírónő, elsőrangú volt a munkája, 200 szótagú sebességgel írt percenként. De állandóan képezte magát, mert el akarta érni a 300-as szótagot, hogy bármilyen gyors beszédet le tudjon írni.
Más adminisztratív vonalon is jól végezte munkáját, sokszor előfordult, hogy egy beosztásba ketten dolgoztak, az egyik beteg lett, vagy szabadságra ment, egyedül el tudta végezni kettő munkáját is, olyan gyors volt. Jó felfogású, fiatal, fejlődőképes kartársnő volt.
Disz vonalon végzett társadalmi munkát. Kartársai szerették nem csak az osztályon, hanem az egész vállalatnál. Szókimondó volt, nem rejtette véka alá véleményét. Könnyen sír."
B. I. munkatársa: /vállalati brigád felelős/ "Mellé volt mint aktíva beosztva. Munkáját igen ügyesen végezte. Bármit bíztak rá, elvégezte a munkát, brigádnaplót vezetett. Nem kellett soha figyelmeztetni, hogy mit csináljon, tudta önként vállalta kötelességét, és azt el is végezte, jó volt vele együtt dolgozni."
A. J. munkatársa: "Nő vonalon dolgoztak együtt. Mikor 1949-ben a Nemzetközi Nőnap volt, márc[ius] 8-án, őt vitték mindig el a beszédeket leírni. Amit pontosan végzett, gyorsan tette át gépbe és adta át a beszédek tartalmát.
Gyors munkaerő. Többször indult versenyben, amit meg is nyert."
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő