A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
KÖRNYEZETTANULMÁNY
Dr. Ó. Z.
B. E. SZB titkár Csuzda osztályunkon dolgozik. Pártonkívüli. Gazdasági munkáját lelkiismeretesen végzi. Szereti munkakörét. Kezdeményező készség van benne. Szakmailag képezi magát. Jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium középkáder képző tanfolyamára jár. Társadalmi munkát szakszervezeti vonalon, mint 20-as bizalmi és mint osztályháromszög tagja, jól végzi.
Sport vonalon, mint a férfi kosárlabda szakosztály vezetője működik, és ő maga is aktívan részt vesz a játékban. Jó szervező. Munkatársai, sporttársai szeretik, jó kapcsolata van velük.
Komoly, nem nagyhangú ember.
W. J. osztályvezetője: Ami a gazdasági munkáját illeti, ott elsőrangúan megállja a helyét. Sok lendület van benne. Már sokszor figyelte, hogy van-e nagy igyekezete mögött valami fölfelé való törtetés, de meggyőződött róla, hogy nincs. Nem szereti a feltűnőséget, nem veri dobra, hogy ő mennyit dolgozik. Szerény. Társadalmi munkáját is jól végzi.
S. J. volt főosztályvezetője: Gazdasági munkájáról tud mondani csak véleményt. Rendkívül lelkiismeretes, becsületes ember. A munkáját rátermetten végezte. A pártból kizárták, kizárása után is folytatta társadalmi munkáját, szakszervezeti vonalon.
El lehet mondani róla, hogy párthű. Megbízható.
Egyénisége egy kiegyensúlyozott emberre vall. Szereti a sportot, szereti a társadalmi munkáját, szereti gazdasági munkáját. Általában szeretik a munkatársai. Semmi rosszat nem tud róla mondani.
K. P. volt zászlós bajtársa: Sokáig voltak együtt katonák, de csak olyan tessék-lássék. Igyekeztek kibújni a katonáskodás aktív része alól. Együtt laktak. Kollektív szellemű volt. Alantasai szerették, mert jó volt hozzájuk.
Cs. Z. honvéd. Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főelőadója:
Nagyon rendesen viselkedett velük, mikor együtt szolgálták katonaévüket.
Z. O. karpaszományos volt, de jobban húzott a legénységhez, mint a tisztikarhoz.
Pl. Ó. Z. amennyiben a tisztikarhoz tatozott, értesülve volt egy-egy parancs kiadásáról elég előre, Ó. Z. egy pár megbízható baloldali embert értesített, hogy mire készül a tisztikar, így ők sok esetben úgy tudták irányítani sorsukat, hogy kihúzták magukat a parancs alól.
1951. IV. 20
| T. M. |
G. I. Bánya és Energiaügyi Minisztérium
Kizárták a pártból. Karrierista, többféle pártnak volt a tagja. Megbízhatatlan embernek ismeri. Ha külsőleg változott is, de belsőleg nem. Értelmes ember. Munkája ellen kifogás nem volt.
Bpest, 1952. II. 7.
| K. K. |
B. J. s.k.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő