Káderlap az ötvenes évekből

Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”

Ö N É L E T R A J Z

Pesterzsébeten születtem 1920. augusztus 11-én. Édesapán kiscipésznek volt a negyedik gyermeke, előbb kereskedősegéd, később pedig kereskedelmi alkalmazott volt. Iskoláimat szülővárosomban végeztem. Elemi iskola elvégzése után az erzsébeti reálgimnáziumba kerültem. Érettségi bizonyítványt ugyanott szereztem, majd beiratkoztam a szegedi Tudományegyetem jog és államtudományi karára. Tovább tanulni csak úgy tudtam, hogy a tanuláshoz szükséges anyagi előfeltételeket magam teremtettem elő. Állást vállaltam ezért 1938-ban a Standard Villamossági gyárban. Raktári segédmunkásnak alkalmaztak, ahol a leltározással kapcsolatos árurendezést végeztem. Ez a munka szezonális jellegű volt és így még az év végén elbocsájtottak. Egyideig állás nélkül voltam, majd a Hangya Szövetkezet kőbányai tárházába kerültem, szintén mint raktári segédmunkás. Későbbiek folyamán gyakornoknak minősítettek át. Protekcióm nem lévén egy évig a legnehezebb fizikai munkát végeztem, vagont raktam, hordót tisztítottam, festéket mértem, stb. 1940. szeptemberében a központba helyeztek és tisztviselőnek minősítettek át havi 80 P-s díjazásért. Közben 1942. szeptemberében a pécsi Erzsébet tudományegyetemen jó eredménnyel államtudományi diplomát szereztem. Öt napra rá katonai szolgálatra vonultam be az I. feld. zlj.-hoz. Katonai szolgálatot csakis az ország határain belül teljesítettem, 1944. decemberében megsebesültem és az Alkotás utcai kórházba kerültem. Innen szüleim lakására szállítottak. A felszabadító harcokat is itt éltem át. 1945. februárjában, amint a demokratikus honvédség toborzását elolvastam rögtön jelentkeztem az elöljáróságon, de katonai szolgálatra nem hívtak be. Fogságban nem voltam. A néphadsereg tartalékos alhadnagynak minősített és így igazolta rendfokozatomat. A felszabadulás után régi munkahelyemet foglaltam el, majd későbbiekben a M. Orsz. Szövetkezeti Központ létszámába kerültem át. A Tüker-t megalakító 6330/1948 M. E. sz. rendelet értelmében a MOSZK faosztálya államosítás útján a Tüker-hez került 1948. június 9-ével. Így kerültem vállalatunkhoz. Egyébként a vállalat megszervezése munkájában tevékenyen részt vettem, sőt a megalakítás gondolata szintén részben tőlem eredt. A megalakulás óta a Tükernél mint csoportvezető dolgozom.

1951. júniusában megnősültem. Feleségem munkásszármazású, akit szüleivel együtt 1946-ban a benesi Csehszlovákia nemzetiségi politikája következtében magyar nemzetisége miatt, kitelepítettek. Édesapja Sztálinvárosban fizikai munkás, egyik öccse igazgató-tanító, a másik az elmúlt évben végezte középiskoláit és jelenleg egy vidéki üzemnél dolgozik. Feleségem az Országos Tervhivatal tisztviselője és szakszervezeti bizalmiként végez társadalmi munkát.

Katonai szolgálatomat 1944. október 1-én tényleges állományban töltöttem, ezután pedig mint tartalékos h.d.p. örm.-t visszatartottak. Visszamenőleges hatállyal a későbbiek folyamán zászlóssá léptettek elő, azonban önkényes eltávozásomig erről nem tudtam és a rendfokozatot sem viseltem.

Politikával a felszabadulás előtt nem foglalkoztam, teljesen lekötött a nappali munka és az éjszakai tanulás. Beállítottságom demokratikus volt, és a szociális hibákat észrevettem és figyeltem, Leigazolásomat a Nemzeti Bizottság által a szövetkezetekhez kijelölt 1. sz. bizottság végezte, amely o/8/1945/I. sz. alatt igazoltnak minősített.

1945. szeptember végén a politikában kellően nem tájékozott lévén a kisgazdapártba léptem. Azonban felismerve a párt politikai tévútjait, néhány hónap múlva kiléptem. Akkori vállalatom mezőgazdasági irányú volt és munkáspártok alapszervei ott nem működtek. 1948. márciusában még a MOSZK-nál beléptem a MKP sorába, majd később a TÜKER pártszervezetébe igazoltak át. Mint munkaverseny titkár végeztem pártmunkát. 1949-ben a tagrevízió alkalmával az alapszerv azzal az indokolással. Hogy katonatiszt voltam a párttagok sorából kizárt, noha ez a tény nem állott fenn. A kizárást magamra nézve sérelmesnek találtam, tárgyi tévedések miatt, de fellebbezésemet az akkori pártvezetőség nem fogadta el.

Jelenleg mint szakszervezeti bizalmi végzek társadalmi munkát, azonkívül tagja vagyok a Szab[adság] Harcos Szövetségnek és sportvonalon is dolgozom. Számtalan szakmai tanfolyamot tartottam különböző vidéki Tüzépeknél és vállalatoknál egyaránt. Jelenleg is a középkáder jellegű áruszakértői tanfolyam szemináriumi vezetője vagyok. Több újítást nyújtottam be, amelyet az újítási bizottság oklevéllel jutalmazott.

Politikai oktatásban 1948. óta részt veszek. Párt alapfokú, párt középfokú iskolán egyszer-egyszer szakszervezeti alapfokú iskolán egyszer, középfokú iskolán pedig kétszer vettem részt. 1951-ben elvégeztem a belkereskedelmi minisztérium öthónapos esti középkáderképző iskoláját.

Szakmai továbbképzést önképzés útján végzem. Számtalan szakmai könyvet olvasok és előadásokra járok. Többször kértem, hogy vállalatunk tanfolyamon esetleg, egyetemen tegye lehetővé a tovább tanulásomat, erre azonban indokolás nélkül még választ sem kaptam.

Budapest, 1953. július 25.

 Dr Ó. Z.

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő