Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
I N F O R M Á C I Ó
Dr. Ó.Z.-ról
Sz. elvtárs: ki jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium személyzeti osztályán dolgozik.
Sz. elvtárs f[olyó] hó 22-én behívott a Minisztériumba, magammal vittem Ó. Z. anyagát is, kit fényképről felismert Sz. elvtárs. Az adatok is azt bizonyítják, hogy Ó. Z. az I. felderítő zászlóaljnál teljesített szolgálatot mint karpaszományos zászlós.
Sz. elvtárs elmondja, hogy ő ugyan nem egy szakaszban szolgált Ó. Z.-val, de azt tudja, hogy az egész században aközé a három zászlós közé tartozott, akik a legkegyetlenebbül éltek a Horthy rendszerben megengedett kitolásokkal és kínzásokkal. Ó. Z.-ék abban lelték örömüket, mikor a bajtársak hason csúszva mentek ebédjükért, vagy pld. mikor látogatási idő volt, a bajtársaknak felső ruhától a bakkancsig kifordított öltözetben fára kellett mászni és még hasonló kitolásokat végeztek velük.
Sz. elvtárs elmondja még, hogy N. J. 56., ki jelenleg a Belügyminisztériumban tartózkodik, szintén felvilágosítást tud adni Ó. Z.-nak a katonai szolgálat alatti viselkedéséről.
1955. III. 7.
Sz. M. s.k.
Budapest, 1952. július 24.
K. K.
N. J. 56 Elvtárs /Belügy- Minisztérium/
Elmondotta, hogy 1943-ban vonult be, Ecserre mentek, a menetelés közben nagy bakkancsa feltörte a lábát. N. J. karp[aszományos] őrm[ester] és dr. Ó. Z. voltak a parancsnokai, és azért mert nem tudott rendesen menni. 50 fekküdjöt csináltattak vele és röhögtek. Dr Ó. Z. többször kijelentette, hogy "az ember az érettséginél kezdődik". J. szadizmussal kezelte a katonákat pl. az egyik katonával cipeltetett egy poggyászt békaüggetésben, ugyanakkor egy bakkancsot kefélt ő széppen lassan - és azt mondotta: "hogy addig kell cipelni a csomagot, míg ő a bakkancsot fényesre nem pucolta." Szovjetuniót gyalázó nótákat kellett énekelni, és mivel ezt nem szerették énekelni a katonák, Ó. Z. fára mászatta őket büntetésből.
Az ő csoportjába tartozott egy gyalogos, K. nevű, aki engedély nélkül kimaradt, és amikor megérkezett a szobában egy sváb ásóval leütötte, utána elvitték a gyengélkedőbe.
Ugyancsak egy vasárnap, amikor látogatók jöttek, Ó. Z. a fára mászatta a katonákat, "föl és le" és a legkegyetlenebbül kibánt velük.
N. J. karp[aszományos] őrm[ester] - társa - valahol Lőrincen a Maszov féle Olajtársaságnál dolgozik.
L. G. sashalmi lakos, ki szintén velük volt /a rendes karpaszományosok közé tartozott/.
N. J. karp[aszományos] őrm[ester] közelebbi lakcímét és tartózkodási helyét nem tudja.
| III. 8. N. J. 56 s.k. |
Budapest, 1952. augusztus 27.
B. K. szem[élyzeti] o[sztály]v[ezető]
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő