Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább
Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
KÖRNYEZETTANULMÁNY
Dr. Ó. Z.
B. E. SZB titkár Csuzda osztályunkon dolgozik. Pártonkívüli. Gazdasági munkáját lelkiismeretesen végzi. Szereti munkakörét. Kezdeményező készség van benne. Szakmailag képezi magát. Jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium középkáder képző tanfolyamára jár. Társadalmi munkát szakszervezeti vonalon, mint 20-as bizalmi és mint osztályháromszög tagja, jól végzi.
Sport vonalon, mint a férfi kosárlabda szakosztály vezetője működik, és ő maga is aktívan részt vesz a játékban. Jó szervező. Munkatársai, sporttársai szeretik, jó kapcsolata van velük.
Komoly, nem nagyhangú ember.
W. J. osztályvezetője: Ami a gazdasági munkáját illeti, ott elsőrangúan megállja a helyét. Sok lendület van benne. Már sokszor figyelte, hogy van-e nagy igyekezete mögött valami fölfelé való törtetés, de meggyőződött róla, hogy nincs. Nem szereti a feltűnőséget, nem veri dobra, hogy ő mennyit dolgozik. Szerény. Társadalmi munkáját is jól végzi.
S. J. volt főosztályvezetője: Gazdasági munkájáról tud mondani csak véleményt. Rendkívül lelkiismeretes, becsületes ember. A munkáját rátermetten végezte. A pártból kizárták, kizárása után is folytatta társadalmi munkáját, szakszervezeti vonalon.
El lehet mondani róla, hogy párthű. Megbízható.
Egyénisége egy kiegyensúlyozott emberre vall. Szereti a sportot, szereti a társadalmi munkáját, szereti gazdasági munkáját. Általában szeretik a munkatársai. Semmi rosszat nem tud róla mondani.
K. P. volt zászlós bajtársa: Sokáig voltak együtt katonák, de csak olyan tessék-lássék. Igyekeztek kibújni a katonáskodás aktív része alól. Együtt laktak. Kollektív szellemű volt. Alantasai szerették, mert jó volt hozzájuk.
Cs. Z. honvéd. Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főelőadója:
Nagyon rendesen viselkedett velük, mikor együtt szolgálták katonaévüket.
Z. O. karpaszományos volt, de jobban húzott a legénységhez, mint a tisztikarhoz.
Pl. Ó. Z. amennyiben a tisztikarhoz tatozott, értesülve volt egy-egy parancs kiadásáról elég előre, Ó. Z. egy pár megbízható baloldali embert értesített, hogy mire készül a tisztikar, így ők sok esetben úgy tudták irányítani sorsukat, hogy kihúzták magukat a parancs alól.
1951. IV. 20
| T. M. |
G. I. Bánya és Energiaügyi Minisztérium
Kizárták a pártból. Karrierista, többféle pártnak volt a tagja. Megbízhatatlan embernek ismeri. Ha külsőleg változott is, de belsőleg nem. Értelmes ember. Munkája ellen kifogás nem volt.
Bpest, 1952. II. 7.
| K. K. |
B. J. s.k.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 06.
1912
1916
I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább
1917
I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább
1917
A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább
1938
Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő