Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
KÖRNYEZETTANULMÁNY
Dr. Ó. Z.
B. E. SZB titkár Csuzda osztályunkon dolgozik. Pártonkívüli. Gazdasági munkáját lelkiismeretesen végzi. Szereti munkakörét. Kezdeményező készség van benne. Szakmailag képezi magát. Jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium középkáder képző tanfolyamára jár. Társadalmi munkát szakszervezeti vonalon, mint 20-as bizalmi és mint osztályháromszög tagja, jól végzi.
Sport vonalon, mint a férfi kosárlabda szakosztály vezetője működik, és ő maga is aktívan részt vesz a játékban. Jó szervező. Munkatársai, sporttársai szeretik, jó kapcsolata van velük.
Komoly, nem nagyhangú ember.
W. J. osztályvezetője: Ami a gazdasági munkáját illeti, ott elsőrangúan megállja a helyét. Sok lendület van benne. Már sokszor figyelte, hogy van-e nagy igyekezete mögött valami fölfelé való törtetés, de meggyőződött róla, hogy nincs. Nem szereti a feltűnőséget, nem veri dobra, hogy ő mennyit dolgozik. Szerény. Társadalmi munkáját is jól végzi.
S. J. volt főosztályvezetője: Gazdasági munkájáról tud mondani csak véleményt. Rendkívül lelkiismeretes, becsületes ember. A munkáját rátermetten végezte. A pártból kizárták, kizárása után is folytatta társadalmi munkáját, szakszervezeti vonalon.
El lehet mondani róla, hogy párthű. Megbízható.
Egyénisége egy kiegyensúlyozott emberre vall. Szereti a sportot, szereti a társadalmi munkáját, szereti gazdasági munkáját. Általában szeretik a munkatársai. Semmi rosszat nem tud róla mondani.
K. P. volt zászlós bajtársa: Sokáig voltak együtt katonák, de csak olyan tessék-lássék. Igyekeztek kibújni a katonáskodás aktív része alól. Együtt laktak. Kollektív szellemű volt. Alantasai szerették, mert jó volt hozzájuk.
Cs. Z. honvéd. Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főelőadója:
Nagyon rendesen viselkedett velük, mikor együtt szolgálták katonaévüket.
Z. O. karpaszományos volt, de jobban húzott a legénységhez, mint a tisztikarhoz.
Pl. Ó. Z. amennyiben a tisztikarhoz tatozott, értesülve volt egy-egy parancs kiadásáról elég előre, Ó. Z. egy pár megbízható baloldali embert értesített, hogy mire készül a tisztikar, így ők sok esetben úgy tudták irányítani sorsukat, hogy kihúzták magukat a parancs alól.
1951. IV. 20
| T. M. |
G. I. Bánya és Energiaügyi Minisztérium
Kizárták a pártból. Karrierista, többféle pártnak volt a tagja. Megbízhatatlan embernek ismeri. Ha külsőleg változott is, de belsőleg nem. Értelmes ember. Munkája ellen kifogás nem volt.
Bpest, 1952. II. 7.
| K. K. |
B. J. s.k.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
1911
1921
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
1939
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
1955
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő