Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
KÖRNYEZETTANULMÁNY
Dr. Ó. Z.
B. E. SZB titkár Csuzda osztályunkon dolgozik. Pártonkívüli. Gazdasági munkáját lelkiismeretesen végzi. Szereti munkakörét. Kezdeményező készség van benne. Szakmailag képezi magát. Jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium középkáder képző tanfolyamára jár. Társadalmi munkát szakszervezeti vonalon, mint 20-as bizalmi és mint osztályháromszög tagja, jól végzi.
Sport vonalon, mint a férfi kosárlabda szakosztály vezetője működik, és ő maga is aktívan részt vesz a játékban. Jó szervező. Munkatársai, sporttársai szeretik, jó kapcsolata van velük.
Komoly, nem nagyhangú ember.
W. J. osztályvezetője: Ami a gazdasági munkáját illeti, ott elsőrangúan megállja a helyét. Sok lendület van benne. Már sokszor figyelte, hogy van-e nagy igyekezete mögött valami fölfelé való törtetés, de meggyőződött róla, hogy nincs. Nem szereti a feltűnőséget, nem veri dobra, hogy ő mennyit dolgozik. Szerény. Társadalmi munkáját is jól végzi.
S. J. volt főosztályvezetője: Gazdasági munkájáról tud mondani csak véleményt. Rendkívül lelkiismeretes, becsületes ember. A munkáját rátermetten végezte. A pártból kizárták, kizárása után is folytatta társadalmi munkáját, szakszervezeti vonalon.
El lehet mondani róla, hogy párthű. Megbízható.
Egyénisége egy kiegyensúlyozott emberre vall. Szereti a sportot, szereti a társadalmi munkáját, szereti gazdasági munkáját. Általában szeretik a munkatársai. Semmi rosszat nem tud róla mondani.
K. P. volt zászlós bajtársa: Sokáig voltak együtt katonák, de csak olyan tessék-lássék. Igyekeztek kibújni a katonáskodás aktív része alól. Együtt laktak. Kollektív szellemű volt. Alantasai szerették, mert jó volt hozzájuk.
Cs. Z. honvéd. Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főelőadója:
Nagyon rendesen viselkedett velük, mikor együtt szolgálták katonaévüket.
Z. O. karpaszományos volt, de jobban húzott a legénységhez, mint a tisztikarhoz.
Pl. Ó. Z. amennyiben a tisztikarhoz tatozott, értesülve volt egy-egy parancs kiadásáról elég előre, Ó. Z. egy pár megbízható baloldali embert értesített, hogy mire készül a tisztikar, így ők sok esetben úgy tudták irányítani sorsukat, hogy kihúzták magukat a parancs alól.
1951. IV. 20
| T. M. |
G. I. Bánya és Energiaügyi Minisztérium
Kizárták a pártból. Karrierista, többféle pártnak volt a tagja. Megbízhatatlan embernek ismeri. Ha külsőleg változott is, de belsőleg nem. Értelmes ember. Munkája ellen kifogás nem volt.
Bpest, 1952. II. 7.
| K. K. |
B. J. s.k.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő