Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton

„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."

 

3.

a.

Izbég, 1940. július 21.

 

M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj                    Parancsnokság

256/1940

 

SZOLGÁLATI JEGY

Izbég, 1940. július 21-én

            A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.

Községi Elöljáróság, Pesthidegkút                                                    [Orbán Antal hadnagy]

parancsnok

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.

 

  

b.

Pesthidegkút, 1940. július 25.

  

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.

257/940.

 

SZOLGÁLATI JEGY

Pesthidegkút, 1940. július 25-én

 

Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai

szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.

Orbán [Antal] h[a]d[na]gy

parancsnok

20 d[k]g.

nyers hús ebédre

10  „    „  

„      „       vacsorára vagy

10  „

szalonna vagy

10  „    

kolbász vagy

10  „-nak

megfelelő egyéb húsnemű

  2  „

zsír

50  „

burgonya vagy

50  „-nak

megfelelő egyéb főzelék

  1  „

cukor vagy

2  db

sacharin

  1  dg.

nyers kávé

50  „

kenyér

Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább

10 dg.

paprika vagy egyéb fűszeráru

1  „

 

 

A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

  

c.

Dátum nélkül

  

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.

Parancsnok:                Orbán Antal hadnagy

    „            helyettes:  dr. Sik Miklós zászlós

 

1. raj               Hajdu László             

őrmester           rajparancsnok

              Fuchs Béla                    „     

         „          helyettes

              Singer Artur               tizedes

              Márkus László            karp. őrvezető

              Grosz Bernát              őrvezető

              Windholz György     

              Menzel Jenő               gyal.

              Schütz György           karp. gyal.

              Freund Emil               gyal.

              Fischer Imre               gyal.

 

2. raj      Blantz Pál                karp. őrmester             rajparancsnok

         Dr. Fuchs Sándor          „       tizedes       „               helyettes

         Silbermann Oszkár     őrvezető

         Kurz Hugó                 gyal.

         Szilágyi Sándor            „

         Láng Károly                 „

         Singer Albert                „

         Weisz Sándor               „

         Mózes Jakab                 „

         Fellner László               „

 

3. raj               Földes Emil                karp. őrmester             rajparancsnok

         Bergida Árpád           karp. tizedes

         Fuchs Károly              szakaszvezető

         Székely Árpád                „

         Földes László             karp. őrvezető

         dr. Verő Pál                  „      gyal.

         Kálmán Jenő               gyal.

         Hoffmann Ervin            „

         Fried Dezső                   „

         Walter Salamon             „      

 

4. raj                Singer Frigyes            karp. őrmester             rajparancsnok

         Ferencz Imre              „       tizedes           „             helyettes

         Reiner Hugó               „        őrvezető

         Sinberger Lipót          őrvezető

         Vadász György          karp. gyal.

         Balassa István               „       „

         Wellisz László            gyal.

         Schlamevits Árpád     gyal.

         Weber Lajos               gyal.

         Grünfeld Antal              „       szakács

 

5. raj               Loránt Béla                karp. őrmester             rajparancsnok

         Kárpáti Zoltán                        szakaszvezető         „              helyettes

         Kurlaender Ferenc      tizedes

         Blau Sándor                  „

         Grünfeld Ferenc            „

         Erdős Miklós              őrvezető

         Löwy Pál                    gyal.

         Izsák Vilmos                 „

         Bauer Ármin                  „

         Elber Nándor                 „       szakács

 

Szolgálatvezető:                     Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 02.

1902

Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami iskolákhoz kapcsolódó ifjúsági egyesületek országos méretű szervezését...Tovább

1907

Elhunyt Széchenyi Andor utazó (*1865)Tovább

1923

Csepelen üzembe helyezik a 250 wattos HUTH-adók egyikét. A Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használták.Tovább

1933

New Yorkban bemutatják a King Kong című filmet.Tovább

1938

Moszkvában elkezdődik a Lev Davidovics Trockij elleni per.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő