Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton

„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."

 

3.

a.

Izbég, 1940. július 21.

 

M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj                    Parancsnokság

256/1940

 

SZOLGÁLATI JEGY

Izbég, 1940. július 21-én

            A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.

Községi Elöljáróság, Pesthidegkút                                                    [Orbán Antal hadnagy]

parancsnok

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.

 

  

b.

Pesthidegkút, 1940. július 25.

  

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.

257/940.

 

SZOLGÁLATI JEGY

Pesthidegkút, 1940. július 25-én

 

Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai

szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.

Orbán [Antal] h[a]d[na]gy

parancsnok

20 d[k]g.

nyers hús ebédre

10  „    „  

„      „       vacsorára vagy

10  „

szalonna vagy

10  „    

kolbász vagy

10  „-nak

megfelelő egyéb húsnemű

  2  „

zsír

50  „

burgonya vagy

50  „-nak

megfelelő egyéb főzelék

  1  „

cukor vagy

2  db

sacharin

  1  dg.

nyers kávé

50  „

kenyér

Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább

10 dg.

paprika vagy egyéb fűszeráru

1  „

 

 

A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

  

c.

Dátum nélkül

  

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.

Parancsnok:                Orbán Antal hadnagy

    „            helyettes:  dr. Sik Miklós zászlós

 

1. raj               Hajdu László             

őrmester           rajparancsnok

              Fuchs Béla                    „     

         „          helyettes

              Singer Artur               tizedes

              Márkus László            karp. őrvezető

              Grosz Bernát              őrvezető

              Windholz György     

              Menzel Jenő               gyal.

              Schütz György           karp. gyal.

              Freund Emil               gyal.

              Fischer Imre               gyal.

 

2. raj      Blantz Pál                karp. őrmester             rajparancsnok

         Dr. Fuchs Sándor          „       tizedes       „               helyettes

         Silbermann Oszkár     őrvezető

         Kurz Hugó                 gyal.

         Szilágyi Sándor            „

         Láng Károly                 „

         Singer Albert                „

         Weisz Sándor               „

         Mózes Jakab                 „

         Fellner László               „

 

3. raj               Földes Emil                karp. őrmester             rajparancsnok

         Bergida Árpád           karp. tizedes

         Fuchs Károly              szakaszvezető

         Székely Árpád                „

         Földes László             karp. őrvezető

         dr. Verő Pál                  „      gyal.

         Kálmán Jenő               gyal.

         Hoffmann Ervin            „

         Fried Dezső                   „

         Walter Salamon             „      

 

4. raj                Singer Frigyes            karp. őrmester             rajparancsnok

         Ferencz Imre              „       tizedes           „             helyettes

         Reiner Hugó               „        őrvezető

         Sinberger Lipót          őrvezető

         Vadász György          karp. gyal.

         Balassa István               „       „

         Wellisz László            gyal.

         Schlamevits Árpád     gyal.

         Weber Lajos               gyal.

         Grünfeld Antal              „       szakács

 

5. raj               Loránt Béla                karp. őrmester             rajparancsnok

         Kárpáti Zoltán                        szakaszvezető         „              helyettes

         Kurlaender Ferenc      tizedes

         Blau Sándor                  „

         Grünfeld Ferenc            „

         Erdős Miklós              őrvezető

         Löwy Pál                    gyal.

         Izsák Vilmos                 „

         Bauer Ármin                  „

         Elber Nándor                 „       szakács

 

Szolgálatvezető:                     Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt február 03.

1924

Woodrow Wilson az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (*1856)Tovább

1945

Révész Imre festőművész, grafikus (*1859)Tovább

1997

Bohumil Hrabal cseh író (*1914)Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő