A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Izbég, 1940. július 21.
M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj Parancsnokság
256/1940
SZOLGÁLATI JEGY
Izbég, 1940. július 21-én
A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.
Községi Elöljáróság, Pesthidegkút [Orbán Antal hadnagy]
parancsnok
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.
Pesthidegkút, 1940. július 25.
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.
257/940.
SZOLGÁLATI JEGY
Pesthidegkút, 1940. július 25-én
Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.
Orbán [Antal] h[a]d[na]gy
parancsnok
20 d[k]g. | nyers hús ebédre |
10 „ „ | „ „ vacsorára vagy |
10 „ | szalonna vagy |
10 „ | kolbász vagy |
10 „-nak | megfelelő egyéb húsnemű |
2 „ | zsír |
50 „ | burgonya vagy |
50 „-nak | megfelelő egyéb főzelék |
1 „ | cukor vagy |
2 db | sacharin |
1 dg. | nyers kávé |
50 „ | kenyér |
Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább | |
10 dg. | paprika vagy egyéb fűszeráru |
1 „ | só |
A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Dátum nélkül
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.
Parancsnok: Orbán Antal hadnagy
„ helyettes: dr. Sik Miklós zászlós
1. raj Hajdu László
őrmester rajparancsnokFuchs Béla „
„ helyettesSinger Artur tizedes
Márkus László karp. őrvezető
Grosz Bernát őrvezető
Windholz György
Menzel Jenő gyal.
Schütz György karp. gyal.
Freund Emil gyal.
Fischer Imre gyal.
2. raj Blantz Pál karp. őrmester rajparancsnok
Dr. Fuchs Sándor „ tizedes „ helyettes
Silbermann Oszkár őrvezető
Kurz Hugó gyal.
Szilágyi Sándor „
Láng Károly „
Singer Albert „
Weisz Sándor „
Mózes Jakab „
Fellner László „
3. raj Földes Emil karp. őrmester rajparancsnok
Bergida Árpád karp. tizedes
Fuchs Károly szakaszvezető
Székely Árpád „
Földes László karp. őrvezető
dr. Verő Pál „ gyal.
Kálmán Jenő gyal.
Hoffmann Ervin „
Fried Dezső „
Walter Salamon „
4. raj Singer Frigyes karp. őrmester rajparancsnok
Ferencz Imre „ tizedes „ helyettes
Reiner Hugó „ őrvezető
Sinberger Lipót őrvezető
Vadász György karp. gyal.
Balassa István „ „
Wellisz László gyal.
Schlamevits Árpád gyal.
Weber Lajos gyal.
Grünfeld Antal „ szakács
5. raj Loránt Béla karp. őrmester rajparancsnok
Kárpáti Zoltán szakaszvezető „ helyettes
Kurlaender Ferenc tizedes
Blau Sándor „
Grünfeld Ferenc „
Erdős Miklós őrvezető
Löwy Pál gyal.
Izsák Vilmos „
Bauer Ármin „
Elber Nándor „ szakács
Szolgálatvezető: Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő