II. világháború: A guadalcanali csata kezdete.Tovább
Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Pesthidegkút, 1941. július 3.
Pesthidegkút község elöljáróságától
Szám: 6044/1941.
Tárgy: Pesthidegkút községbe kihelyezett zsidó munkaszolgálatos zlj. elhelyezése.
Méltóságos Alispán Úr!
Tisztelettel jelentem, hogy a m. kir. I. közérdekű (zsidó) munkászászlóalj f. évi március hó 1-én községünkbe szállásoltatott el azzal a feladattal, hogy a Főváros területén lévő hármashatárhegyi motor nélküli vitorlázó telepen szükségessé vált földmunkát elvégezzék.
Szállásuk gyanánt más alkalmas hely[i]ség hiányában a község 6 vendéglőjének termei, továbbá az óvoda egy terme jelöltetett ki. A község lakossága, bár első napoktól kezdve ellenszenvvel vette a katonai hatóságok intézkedését, mégis értékelve a dolgoztatásukhoz fűződő fontos érdekeket, megadással vette a beszállásolást.
Minthogy azonban azóta négy hónap telt el - továbbá minthogy a zlj. tagjainak agresszív fellépése - amely különösen az elmúlt napok eseményeinek hatása alatt szinte elviselhetetlenné vált - a község közönsége, élén a plébánossal, az állami elemi és polgári iskolák igazgatóival és tantestületével nap-nap után ostromolják az elöljáróságot azért, hogy mindent kövessen el a zsidó zlj. mielőbbi elhelyezése érdekében.
Különösképpen elől jár ebben a 6 vendéglős, akiknek hely[i]ségeit a zlj. igénybe vette. Községünket ugyanis - minthogy fekvésénél fogva nyaralásra alkalmas - a nyári hónapokban nagyobb számú nyaraló közönség keresi fel, akiknek egy része a vendéglőkben étkezik, nagyobb részben pedig vasárnaponként a kerthelyiséget keresi fel. Ez természetszerűleg, minthogy a zsidó munkaszolgálatosok az udvart is igénybe veszik, most elmarad, ami nemcsak a vendéglősöket érinti anyagilag rendkívül súlyosan, hanem a fogyasztási adó tetemes csökkenése révén a község háztartását s ezen keresztül az egész község közönségét is.
De fentieken vázolt főleg anyagi vonatkozású hátrányoknál is nagyobb jelentőségű az a nyugtalanság, ami abból adódik, hogy addig, amíg a község lakosságát főleg kenyérrel alig-alig tudjuk ellátni - mert az igényeket csak egy negyed részben tudjuk kielégíteni - addig azt látják, hogy megítélésük szerint csak igen kis mértékben foglalkoztatott zsidók jó élelmezésük mellett a napi kenyéradagjukat is hiánytalanul megkapják.
Fokozza ezt a nyugtalanságot az, hogy a zsidó munkaszolgálatosok között egyre többen férkőznek a szegényebb sorsú polgárság leányaihoz, akik körében különösen az esti órákban egyre gyakrabban tűnnek fel.
Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott.
A község nyugalmának és közbékéjének megóvása érdekében a fenti indokoknál fogva, mély tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a községünkbe beszállásolt zlj. elhelyezését a hadtestparancsnokságnál kieszközölni kegyeskedjék.
Véleményem szerint ennek különösen most, a nyári hónapokban nagyobb akadálya nem lehet, mert a zlj. elhelyezhető volna a munkahelyük közvetlen közelében lévő hangárokban, esetleg az ott elhelyezendő sátrakban is. Ezzel szerény nézetem szerint a zlj. munkaereje is jobban volna kihasználható, mert a községből a Székesfőváros területén lévő munkahelyekre és visszamenetellel eltöltött mintegy 3 óra a munka érdekében gazdaságosan volna kihasználható.
Pesthidegkút, 1941. július 3-án
Szentannai Béla
vezetőjegyző
Budapest, 1941. július 9.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Budakörnyéki Járásának Főszolgabírájától.
Szám: 7966/1941. kig.
Tárgy: Pesthidegkút községbe kihelyezett m. kir. I. közérdekű zsidó-munkás zászlóaljnak a
községből való eltávolítása.
Méltóságos Alispán Úr!
Tisztelettel jelentem, hogy ez ügyben távbeszélőn vitéz dr. Sághy aljegyző úrral a zsidó-munkászászlóalj eltávolításának ügyét már megbeszéltem és az aljegyző úr a Honvédelmi Minisztériumban még július hó 5-én eljárt, ahonnan azonnal bizottság szállott ki a helyzet megállapítására. Tudomásom szerint a honvédelmi minisztériumban intézkedés nem történt a zászlóaljnak a községből való eltávolítása iránt.
Pesthidegkút község elöljáróságának előterjesztésében foglaltakat minden tekintetben megerősítem, és tisztelettel kérem Alispán Urat, hogy a zsidó munkászászlóaljnak Pesthidegkút községből való eltávolítása iránt a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék.
Tisztelettel megjegyzem, hogy f. évi július hó 5-én Pesthidegkút község vezetőjegyzője vitéz dr. Sághy aljegyző úrnak részletes helyzetjelentést küldött fel, amelynek alapján intézkedett az aljegyző úr.
Budapest, 1941. évi július hó 9-én.
[dr. Horváth]
főszolgabíró
Jelzet: MNL Pest Megyei Levéltára IV. 408. b. Alispáni i. 41380/1941. sz. - Kézírással az iraton: P. domo. H. M. szerint a szd. honvédelmi fontos munkát végez Pesthidegkúton, és ezért onnét elhelyezni nem lehet.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő