A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Izbég, 1940. július 21.
M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj Parancsnokság
256/1940
SZOLGÁLATI JEGY
Izbég, 1940. július 21-én
A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.
Községi Elöljáróság, Pesthidegkút [Orbán Antal hadnagy]
parancsnok
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.
Pesthidegkút, 1940. július 25.
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.
257/940.
SZOLGÁLATI JEGY
Pesthidegkút, 1940. július 25-én
Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.
Orbán [Antal] h[a]d[na]gy
parancsnok
20 d[k]g. | nyers hús ebédre |
10 „ „ | „ „ vacsorára vagy |
10 „ | szalonna vagy |
10 „ | kolbász vagy |
10 „-nak | megfelelő egyéb húsnemű |
2 „ | zsír |
50 „ | burgonya vagy |
50 „-nak | megfelelő egyéb főzelék |
1 „ | cukor vagy |
2 db | sacharin |
1 dg. | nyers kávé |
50 „ | kenyér |
Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább | |
10 dg. | paprika vagy egyéb fűszeráru |
1 „ | só |
A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Dátum nélkül
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.
Parancsnok: Orbán Antal hadnagy
„ helyettes: dr. Sik Miklós zászlós
1. raj Hajdu László
őrmester rajparancsnokFuchs Béla „
„ helyettesSinger Artur tizedes
Márkus László karp. őrvezető
Grosz Bernát őrvezető
Windholz György
Menzel Jenő gyal.
Schütz György karp. gyal.
Freund Emil gyal.
Fischer Imre gyal.
2. raj Blantz Pál karp. őrmester rajparancsnok
Dr. Fuchs Sándor „ tizedes „ helyettes
Silbermann Oszkár őrvezető
Kurz Hugó gyal.
Szilágyi Sándor „
Láng Károly „
Singer Albert „
Weisz Sándor „
Mózes Jakab „
Fellner László „
3. raj Földes Emil karp. őrmester rajparancsnok
Bergida Árpád karp. tizedes
Fuchs Károly szakaszvezető
Székely Árpád „
Földes László karp. őrvezető
dr. Verő Pál „ gyal.
Kálmán Jenő gyal.
Hoffmann Ervin „
Fried Dezső „
Walter Salamon „
4. raj Singer Frigyes karp. őrmester rajparancsnok
Ferencz Imre „ tizedes „ helyettes
Reiner Hugó „ őrvezető
Sinberger Lipót őrvezető
Vadász György karp. gyal.
Balassa István „ „
Wellisz László gyal.
Schlamevits Árpád gyal.
Weber Lajos gyal.
Grünfeld Antal „ szakács
5. raj Loránt Béla karp. őrmester rajparancsnok
Kárpáti Zoltán szakaszvezető „ helyettes
Kurlaender Ferenc tizedes
Blau Sándor „
Grünfeld Ferenc „
Erdős Miklós őrvezető
Löwy Pál gyal.
Izsák Vilmos „
Bauer Ármin „
Elber Nándor „ szakács
Szolgálatvezető: Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő