Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Izbég, 1940. július 21.
M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj Parancsnokság
256/1940
SZOLGÁLATI JEGY
Izbég, 1940. július 21-én
A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.
Községi Elöljáróság, Pesthidegkút [Orbán Antal hadnagy]
parancsnok
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.
Pesthidegkút, 1940. július 25.
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.
257/940.
SZOLGÁLATI JEGY
Pesthidegkút, 1940. július 25-én
Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.
Orbán [Antal] h[a]d[na]gy
parancsnok
20 d[k]g. | nyers hús ebédre |
10 „ „ | „ „ vacsorára vagy |
10 „ | szalonna vagy |
10 „ | kolbász vagy |
10 „-nak | megfelelő egyéb húsnemű |
2 „ | zsír |
50 „ | burgonya vagy |
50 „-nak | megfelelő egyéb főzelék |
1 „ | cukor vagy |
2 db | sacharin |
1 dg. | nyers kávé |
50 „ | kenyér |
Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább | |
10 dg. | paprika vagy egyéb fűszeráru |
1 „ | só |
A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Dátum nélkül
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.
Parancsnok: Orbán Antal hadnagy
„ helyettes: dr. Sik Miklós zászlós
1. raj Hajdu László
őrmester rajparancsnokFuchs Béla „
„ helyettesSinger Artur tizedes
Márkus László karp. őrvezető
Grosz Bernát őrvezető
Windholz György
Menzel Jenő gyal.
Schütz György karp. gyal.
Freund Emil gyal.
Fischer Imre gyal.
2. raj Blantz Pál karp. őrmester rajparancsnok
Dr. Fuchs Sándor „ tizedes „ helyettes
Silbermann Oszkár őrvezető
Kurz Hugó gyal.
Szilágyi Sándor „
Láng Károly „
Singer Albert „
Weisz Sándor „
Mózes Jakab „
Fellner László „
3. raj Földes Emil karp. őrmester rajparancsnok
Bergida Árpád karp. tizedes
Fuchs Károly szakaszvezető
Székely Árpád „
Földes László karp. őrvezető
dr. Verő Pál „ gyal.
Kálmán Jenő gyal.
Hoffmann Ervin „
Fried Dezső „
Walter Salamon „
4. raj Singer Frigyes karp. őrmester rajparancsnok
Ferencz Imre „ tizedes „ helyettes
Reiner Hugó „ őrvezető
Sinberger Lipót őrvezető
Vadász György karp. gyal.
Balassa István „ „
Wellisz László gyal.
Schlamevits Árpád gyal.
Weber Lajos gyal.
Grünfeld Antal „ szakács
5. raj Loránt Béla karp. őrmester rajparancsnok
Kárpáti Zoltán szakaszvezető „ helyettes
Kurlaender Ferenc tizedes
Blau Sándor „
Grünfeld Ferenc „
Erdős Miklós őrvezető
Löwy Pál gyal.
Izsák Vilmos „
Bauer Ármin „
Elber Nándor „ szakács
Szolgálatvezető: Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő