Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton

„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."

  

4.

a.

Budapest, 1940. augusztus 9.

 

A budakörnyéki járás főszolgabírájától.                                                       Tárgy: Különleges (zsidó)

munkaszolgálatosok vissza-rendelése

Szám: 8691/1940. kig.

Solymár, Pesthidegkút és Nagytétény községek elöljáróságainak.

Az alispán úrnak a fent írt tárgyban kiadott rendeletét oly felhívással adom ki, hogy amidőn a községben foglalkoztatott különleges zsidó munkás osztag a munkáját befejezte, annak megtörténtét az alispán úrhoz haladéktalanul jelentse, és kérje a zsidó munkásalakulat visszairányítását.

A rendelet a következőképpen szól:

„Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Szám: 4739/1940.kig. Tárgy: Különleges zsidó munkásszázadok visszarendelése. Valamennyi m. város polgármesterének és járás főszolgabírájának.

A Honvédelmi Miniszter Úr 203/1940. H. M. számú rendelete értelmében a különleges zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadóknak a munka befejezését és a munkásszázadok visszairányítását haladéktalanul kérni kell.

Ehhez képest felhívom Polgármester, Főszolgabíró Urat, hogy hatósága területén a zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadókat értesítse, hogy hozzám azonnal jelentsék be a munka befejezését és azt, hogy a zsidómunkás [sic!] alakulatok visszairányítását kérik.

A munkaadók hozzám benyújtott bejelentését az illetékes kerületi honvédparancsnoksággal azonnal közölni fogom.

A munkaadóknak azt is be kell jelenteni, hogy az igénybe vett zsidómunkás alakulat, melyik honvédkerületi parancsnoksághoz tartozik.

Budapest, 1940. évi augusztus hó 5. alispán helyett: dr. Blaskovich s. k. vm. főjegyző"

 

Budapest, 1940. évi augusztus hó 9.

A kiadmány hiteléül:             

[Pál Ödön]                                                                                        dr. Horváth s. k.

irodavezető                                                                                       főszolgabíró

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940. - Az irat külzetén: Tisztelt Alispán Úr! F. sz. rendeletére t. jelentem, községünkben alkalmazott 50 főből álló különleges munkaszolgálatost felettes hatóságuk, a 208-as különleges munkás zlj. parancsnoksága (Szentendre) a mai napon visszarendelte. P[est]h[idegkút], 940. okt. 1. Szentannai.

 

 

b.

Pesthidegkút, 190. szeptember 13.

 

Ad 7684/1940 kig.                                                    Pesthidegkút község elöljáróságától.

 

Tekintetes

M. kir. 208. számú Különleges Munkásszázad Parancsnoksága

Szentendre, Izbég

Felhívására tisztelettel értesítem, hogy miután a községünkbe kihelyezett szakasz a megkezdett munkálatokat befejezni nem tudta, annak további foglalkoztatására a községnek szüksége volna.

Minthogy azonban községünk háztartása nem rendelkezik a kihelyezett szakasz élelmezésével járó költségek fedezetével, illetve a rendelkezésre állott fedezetet már felhasználtuk, tisztelettel kérem, szíveskedjék a hozzánk kihelyezett szakaszt kincstári élelmezés mellett továbbra is községünkben foglalkoztatni.

Egyben közlöm, hogy a kincstári élelmezés mellett való átengedés iránt illetékes helyen a szükséges lépéseket folyamatba helyeztük, addig is, amíg érdemi döntést kapunk, az élelmezést vállaljuk.

Pesthidegkút, 1940. szeptember 13.

[aláírás nélkül]

                                                                                                                      vezetőjegyző

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt február 03.

1924

Woodrow Wilson az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (*1856)Tovább

1945

Révész Imre festőművész, grafikus (*1859)Tovább

1997

Bohumil Hrabal cseh író (*1914)Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő