Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Budapest, 1940. augusztus 9.
A budakörnyéki járás főszolgabírájától. Tárgy: Különleges (zsidó)
munkaszolgálatosok vissza-rendelése
Szám: 8691/1940. kig.
Solymár, Pesthidegkút és Nagytétény községek elöljáróságainak.
Az alispán úrnak a fent írt tárgyban kiadott rendeletét oly felhívással adom ki, hogy amidőn a községben foglalkoztatott különleges zsidó munkás osztag a munkáját befejezte, annak megtörténtét az alispán úrhoz haladéktalanul jelentse, és kérje a zsidó munkásalakulat visszairányítását.
A rendelet a következőképpen szól:
„Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Szám: 4739/1940.kig. Tárgy: Különleges zsidó munkásszázadok visszarendelése. Valamennyi m. város polgármesterének és járás főszolgabírájának.
A Honvédelmi Miniszter Úr 203/1940. H. M. számú rendelete értelmében a különleges zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadóknak a munka befejezését és a munkásszázadok visszairányítását haladéktalanul kérni kell.
Ehhez képest felhívom Polgármester, Főszolgabíró Urat, hogy hatósága területén a zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadókat értesítse, hogy hozzám azonnal jelentsék be a munka befejezését és azt, hogy a zsidómunkás [sic!] alakulatok visszairányítását kérik.
A munkaadók hozzám benyújtott bejelentését az illetékes kerületi honvédparancsnoksággal azonnal közölni fogom.
A munkaadóknak azt is be kell jelenteni, hogy az igénybe vett zsidómunkás alakulat, melyik honvédkerületi parancsnoksághoz tartozik.
Budapest, 1940. évi augusztus hó 5. alispán helyett: dr. Blaskovich s. k. vm. főjegyző"
Budapest, 1940. évi augusztus hó 9.
A kiadmány hiteléül:
[Pál Ödön] dr. Horváth s. k.
irodavezető főszolgabíró
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940. - Az irat külzetén: Tisztelt Alispán Úr! F. sz. rendeletére t. jelentem, községünkben alkalmazott 50 főből álló különleges munkaszolgálatost felettes hatóságuk, a 208-as különleges munkás zlj. parancsnoksága (Szentendre) a mai napon visszarendelte. P[est]h[idegkút], 940. okt. 1. Szentannai.
Pesthidegkút, 190. szeptember 13.
Ad 7684/1940 kig. Pesthidegkút község elöljáróságától.
Tekintetes
M. kir. 208. számú Különleges Munkásszázad Parancsnoksága
Szentendre, Izbég
Felhívására tisztelettel értesítem, hogy miután a községünkbe kihelyezett szakasz a megkezdett munkálatokat befejezni nem tudta, annak további foglalkoztatására a községnek szüksége volna.
Minthogy azonban községünk háztartása nem rendelkezik a kihelyezett szakasz élelmezésével járó költségek fedezetével, illetve a rendelkezésre állott fedezetet már felhasználtuk, tisztelettel kérem, szíveskedjék a hozzánk kihelyezett szakaszt kincstári élelmezés mellett továbbra is községünkben foglalkoztatni.
Egyben közlöm, hogy a kincstári élelmezés mellett való átengedés iránt illetékes helyen a szükséges lépéseket folyamatba helyeztük, addig is, amíg érdemi döntést kapunk, az élelmezést vállaljuk.
Pesthidegkút, 1940. szeptember 13.
[aláírás nélkül]
vezetőjegyző
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő