Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton

„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."

 

5.

a.

Szamoskrassó, 1940. október 31.

  

M. KIR. 208/22 SZ. TÁBORI ZSIDÓ MUNKÁSSZÁZAD                     Ikt. Sz. 51/940

 

Pesthidegkút Község t. Elöljáróságának,

Pesthidegkút.

Hivatalos tisztelettel kérem a t. Községi Elöljáróságot, hogy századomnak az oda munkára kivezényelt 51 fő napi ellátmányáról részletes elszámolást, esetleg fennálló maradványt századom címére sürgősen beküldeni szíveskedjen.

A rend kedvéért közlöm a t. Elöljárósággal, hogy f. évi szeptember 24-én igazolt nyugta ellenében:

1940. IX. 15-20-ig terjedő időre....................................P  299 88

-„-      IX. 21-30-ig    „        „     .....................................P  499 68

                                                            Összesen:                        P  799 68

Azaz Hétszázkilencvenkilenc 68/00 pengőt vett át az Elöljáróság étkezési ellátmány címén.

, 1940. október hó 31.

vitéz Banovich főh[adnagy]

századparancsnok

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

 

b.

Érszakácsi, 1940. december 1.

  

M. KIR. 208/22 SZ. TÁBORI ZSIDÓ MUNKÁSSZÁZAD                     Ikt. sz. 121/940.

PARANCSNOKSÁGA

 

Pesthidegkút Község t. Elöljáróságának,

, 1940. december 1.                                                                                                                                          Pesthidegkút.

 

F. évi október hó 31-én kelt szolgálati levélben felkértem a t. Elöljáróságot, hogy századomnak Pesthidegkútra, munkára kivezényelt 51 fő napi ellátmányáról szóló részletes elszámolást sz[áza]dom címére sürgősen küldje be.

Minthogy ezen levélre mind a mai napig választ nem kaptam, nyomatékosan felkérem a t. Elöljáróságot, hogy vonatkozó elszámolást annál is inkább haladéktalanul küldje be, mert ellenkező esetben kénytelen lennék a hivatalos eljárást megtenni.

 

vitéz Banovich Iván főhdgy.

századparancsnok

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

 

 

c.

Érszakácsi, 1940. december 9.

 

M. KIR. 208/22 SZ. TÁBORI ZSIDÓ MUNKÁSSZÁZAD                     Ikt. sz. 940.

 

Pesthidegkút Község t. Elöljáróságának,

Érszakácsi, 1940. december 9.                                                                     Pesthidegkút.

 

Megállapítom, hogy századomnak Pesthidegkútra vezényelt 51 fő ellátmányára vonatkozó elszámolást vonatkozó f. évi október 31. és december 1-i sürgetésem ellenére a t. Elöljáróság mind a mai napig nem küldötte el. Minthogy ezen ügyet tovább halasztani nem tudom - de nem is kívánom - felhívom a t. Elöljáróságot, hogy az elszámolás 4 napon belül küldje be, mert ellenkező esetben a következő elszámolás nem teljesítése miatt felettes hatóságomnak jelentést teszek.

Egyben mellékelem századom fent említett különítményének annak idején parancsnoka volt Orbán Antal t. hadnagy úrhoz - ezen ügyből kifolyólag - intézett levelem másolatát, betekintés céljából.

1 melléklet.                                                                            vitéz Banovich Iván főh[a]d[na]gy.

                                                                                                        századparancsnok

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz. - A külzeten: ad 10516/1940. Előszám: 7684. Megkeresésére tisztelettel közöljük, hogy a községünkben elhelyezett 51 főből munkás különítmény élelmezési költségeiből a fennmaradt 52 P-t az alábbiak szerint használtuk fel: 3,5 q tűzifa á. 5 P = 17.50 P, 4,2 q szalma á. 8 P = 33.50 P, 51 P P[est]h[idegkút] 940. dec. 11. Szentanna.

 

[Melléklet]

[Ceruzával:] Másolat

Kedves Orbán Barátom!

Múlt hó 20-án kelt b[ecses] soraid birtokában sajnálattal tapasztalom, hogy a pesthidegkúti elszámolással kapcsolatban mind a mai napig érdemleges elintézés nem történt. Vonatkozó ügyben legelőször f. évi október hó 23-án írtam Neked, azóta több mint másfél hónap múlott el, és nem vagyok képes sem Általad, sem közvetlenül a pesthidegkúti Elöljáróságtól az elszámolást megkapni. A pesthidegkúti Elöljáróságnál - egyébként - f. hó 1-én kelt szolgálati levelemben ismét

az elszámolást, mely ugyancsak válasz nélkül maradt. Mint ahogyan jól tudod, állami tisztviselő lévén úgy anyagi mint egyéb vonatkozásban komoly kellemetlenségem származhat ez ügyből kifolyólag, és ezen körülmény még érthetetlenebbé teszi b. soraidban foglalt azon megjegyzésedet, hogy a pesthidegkúti főjegyző telefoni sürgetésével Magad részéről az ügyet lezártnak tekinted.

Minthogy századom immár leszerelés alatt áll, és minden valószínűség szerint a hét végén útba indul hazafelé, nyomatékosan felkérlek, hogy az általam több ízben kért elszámolást bármilyen módon is - a f. évi október hó 23-i levelem mellékleteivel együtt - 4 napon belül hozzám juttatni szíveskedjél, mert ellenkező esetben - saját magam igazolására - is kénytelen lennék az ügyet felettes hatóságomnak jelenteni.

Érszakácsi, 1940. december 9.                                  szívélyesen üdvözöl

 

Nagyságos Orbán Antal okl. mérnök, t. hadnagy úrnak

Budapest, VIII. Rákóczi út 20.

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

 

 

d.

Pesthidegkút, 1940. december 11.

Pesthidegkút község elöljáróságától

Sz. ad 10516/1940.

Tekintetes

M. kir. 208/22 Tábori Vegyes Munkásszázad Parancsnoksága!

Érszakácsi

Megkeresésére tisztelettel közöljük, hogy a községünkben elhelyezett 51 főből munkás különítmény élelmezési költségeiből a fennmaradt 52 P-t az alábbiak szerint használtuk fel:

 

3,5 q  tüzifa   á. 5 P    -           17.50 P

4,2  q szalma á. 8 P     -           33.50 P

                                               50.--  P

 

Pesthidegkút, 1940. december 11-én

Szentannai Béla

vezetőjegyző

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

 

  

e.

Pesthidegkút, 1940. december 14.

Pesthidegkút község elöljáróságától

Sz. ad 10516/1940.

Tekintetes

M. kir. 208/22 Tábori vegyes Munkásszázad Parancsnoksága!

Érszakácsi.

Tisztelettel értesítem a tek. Parancsnokságot, hogy a kért elszámolást az elmúlt héten ajánlott levélben megküldöttem, azonban a posta ismeretlen jelzéssel visszaküldötte.

Ennélfogva most ezúton kísérlem meg újra a tek[intetes] Parancsnokság címének megállapítását, és kérem, hogy az új címet velem közölni szíveskedjék, mely esetben a szóban forgó elszámolást postafordultával meg fogom küldeni.

Pesthidegkút, 1940. december 14-én

Szentannai Béla

Vezetőjegyző

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

 

 

f.

Pesthidegkút, 1940. december 19.

 

A Pesthidegkút községbe vezényelt m. kir. 208/22. számú tábori zsidó munkásszázad élelmezési költségeinek elszámolása.

 

[Szeptember] 16-án

20 kg.

burgonya

3.20 P.

  2 „

hagyma

0.40 P

  1 „

paradicsom

0.16 P

 

[Szeptember] 17-én

10 kg.

tészta

11 P

15 „

burgonya

  2.40 P

5 „

bab

  3.00 P

9 ½

káposzta

  1.90 P

  0.96

cukor

  1.02 P.

  0.50

kávé

  0.90 P

  0.10

Frank

  0.16 P

  2.00

  0.80 P

 1.00

paprika

  4.40 P

 3.00

hagyma

  0.60 P

 2.00

liszt

  0.92 P

5 csomag

bors

60 P

 

            [Szeptember] 18-án

  0.50

kávé

  0.90 P

  0.25

Frank

  0.16 P

  0.96

cukor

  1.02 P

20.00

káposzta

  4.00 P

  6.00

paradicsom

  0.84 P

  4.00

zöldség

  0.96 P

  1.00

tészta

  1.10 P

  5.00

paradicsom

  0.70 P

 

            [Szeptember] 19-én

20.00

burgonya

3.20 P

  2.00

zöldség

0.48 P

  0.96

cukor

1.02 P

  0.50

kávé

0.90 P

  0.10

Frank

0.16 P

 

 

            [Szeptember] 20-án

  5.00  kg.

bab

  3.00 P

  1.00   „

szóda

  0.20 P

  2.00   „

00gg liszt

  0.92 P

  0.5     „

bors

  0.60 P

  0.50  „

kávé

  0.90 P

  0.25  „

Frank

  0.16 P

  0.05  „

kömény

  0.30 P

  0.96  „

cukor

  1.02 P

  6.00  „

hagyma

  1.20 P

15.00  „

burgonya

  2.40 P

10.00  „

tészta

11.00 P

  1  drb.

merőkanál

  0.96 P

  7.00 kg.

fokhagyma

  0.30 P

  2.00

gyümölcsíz

 

 

 

[Szeptember] 21-én

20.- kg.

burgonya

 3.20 P

  2.      „

paradicsom

 0.28 P

  4.      „

zöldpaprika

 1.92 P

  1.      „

 0.40 P

  3.      „

hagyma

 0.60 P

    .96    „

cukor

 1.02 P

    .50    „

kávé

 0.90 P

    .10    „

Frank

 0.16 P

 

 

 

[Szeptember] 22-én

20.- kg.

burgonya

 3.20 P

  3.--

hagyma

 0.60 P

  5.--

tarhonya

 5.50 P

  2.--

liszt

 0.92 P

    .96

cukor

 1.02 P

    .50

kávé

 0.90 P

    .10

Frank

 0.16 P

 

 

            [Szeptember] 23-án

2.    kg.

bab

 4.20 P

2.     „

hagyma

 0.40 P

3.50 „

zöldség

 0.84 P

  .50 „

paradicsom

 0.10 P

  .50 „

kávé

 0.90 P

  .10 „

Frank

 0.16 P

  .96 „

cukor

 1.02 P

  .05 „

szódabikarbóna

 0.10 P

1 drb.

szappan

 0.18 P

 

 

            [Szeptember] 24-én

  7.    kg.

tészta

7.70 P

  1.    „

  .40 P

  2.    „

mák

4.64 P

  1.91 „

porcukor

 2.16 P

    .50  „

kávé

 0.90 P

    .10 „

Frank

 0.16 P

  7.   „

hagyma

 1.40 P

  6.   „

zöldség

 1.44 P

  1.   „

pirospaprika

 4.40 P

 

            [Szeptember] 25-én

25  kg.

burgonya

 4.00 P

  2   „

hagyma

 0.40 P

  1    „

 0.40 P

  0.96

cukor

 1.02 P

  0.50

kávé

 0.90 P

  1 doboz

gyufa

 0.06 P

  0.05 kg

szódabikarbóna 

 0.00 P

  0.02„

bors

 0.20 P

  2 dl

ecet

 0.14 P

  2 kg

buris

 1.28 P

  0.05

törött bors

 0.60 P

  4.00  kg

zöldpaprika

 1.60 P

  0.10  kg

Frank

 0.16 P

 

 

[Szeptember] 26-án

    2.00 kg.

liszt

  0.92 P

    1.00 kg

  0.40 P

    0.10 kg

kömény

  0.60 P

    5.00 kg

hagyma

  1.00 P

  10.00 kg

paprika

  5.00 P

  20.00 kg

paradicsom

  3.00 P

  5 drb.

tojás

  0.75 P

  1  „

füzet

  0.04 P

    0.96

cukor

  1.02 P

    0.50

kávé

  0.90 P

    0.10

Frank

  0.16 P

 

            [Szeptember] 27-én

    0.50  kg

kávé

  0.90 P

    0.10  „

Frank

  0.16 P

    0.96  „

cukor

  1.02 P

    6.00

tészta

  6.60 P

 20.00

burgonya

  3.20 P

   5.50.

karfiol

  1.65 P

   1.50  l

tejfel

  2.10 P

   3.00  kg

tészta

  3.30 P

 

wimm

  0.40 P

 

zeller

  0.20 P

   2.00 kg

zöldség

  1.44 P

 

            [Szeptember] 28-án

  .05  l

ecet

   0.15 P

4.50 kg.

káposzta        

   1.30 P

  .50

kávé

   0.90 P

  .10

Frank

   0.16 P

  .96

cukor

   1.02 P

--

zöldség

   0.80 P

  .05

szódabikarbóna

   0.10 P

 

            [Szeptember] 29-én

    .50 kg

kávé

  0.90 P

    .10  „

Frank

  0.16 P

    .96  „

cukor

  1.02 P

  1.  „

  0.40 P

10.00 „

burgonya

  1.30 P

  2.    „

hagyma

  0.40 P

  5.- „

tarhonya

  5.50 P

  3.- „

feles borsó

 3.30 P

  3.- „

sajt

 0.40 P

  2.- „

0gg liszt

 0.92 P

 

            [Szeptember] 30-án

3. kg

hagyma

  0.60 P

3. „

zöldség

  0.72 P

2 drb.

zeller

  0.20 P

2. kg

liszt

  0.92 P

1.  „

  0.40 P

1.  „

tészta

  1.10 P

  .50 „

kávé

  0.90 P

  .10 „

Frank

  0.16 P

  .96 „

cukor

  1.02 P

 

            [Október] 1-én

    .50 kg.

kávé

   0.90 P

    .10

Frank

   0.16 P

  1.92

cukor

   2.04 P

  5.00 kg

fehér bab

   3.00 P

10.00 kg

metélt tészta

 11.00 P

  2.00 kg

mák

   4.60 P

  3.00 kg

tarhonya

   3.30 P

  1.00 kg

   0.40 P

  2.00 kg

0gg liszt

   0.92 P

  0.02

fahéj

   0.64 P

  3 drb.

tojás

   0.45 P

1/8

morzsa

   0.12 P

 

karfiol

   0.20 P

 

káposzta

   0.26 P

  0.50 l

ecet

   0.35 P

  10 dkg

szódabikarbóna  

   0.20 P

 

gyömbér

   0.12 P

Összesen

 

232.87 P

 

  

90.28  kg

Hús

195.11 P

 26.50  kg

Zsír

  60.39 P

 53.20  kg

Felvágott

116.00 P

373.00 kg

Kenyér

134.28 P

 

 

 

5.5 q tűzifa

Á 5 P

  27.50 P

 

4.2 q szalma

Á 8 P

  33.50 P

 

 

 

 

 

Összesen

  

799.68 P

 


Igazoljuk, hogy a fent feltüntetett élelmiszer a munkásszázad részére kiadatott, azok ára a községben levő forgalmi áraknak mindenben megfelel.

Pesthidegkút, 1940. december 19.

 

[aláírás nélkül]

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 24.

1917

Első világháború: A tizenkettedik isonzói csata kezdete. Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek...Tovább

1929

„Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robban ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság.Tovább

1937

Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.Tovább

1956

A DISZ KV mintegy hattyúdalaként jelent meg egy nyugalomra intő közlemény a Népszavában, amelyben az előző napi események okát a párt PB...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő