Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Pesthidegkút, 1941. július 3.
Pesthidegkút község elöljáróságától
Szám: 6044/1941.
Tárgy: Pesthidegkút községbe kihelyezett zsidó munkaszolgálatos zlj. elhelyezése.
Méltóságos Alispán Úr!
Tisztelettel jelentem, hogy a m. kir. I. közérdekű (zsidó) munkászászlóalj f. évi március hó 1-én községünkbe szállásoltatott el azzal a feladattal, hogy a Főváros területén lévő hármashatárhegyi motor nélküli vitorlázó telepen szükségessé vált földmunkát elvégezzék.
Szállásuk gyanánt más alkalmas hely[i]ség hiányában a község 6 vendéglőjének termei, továbbá az óvoda egy terme jelöltetett ki. A község lakossága, bár első napoktól kezdve ellenszenvvel vette a katonai hatóságok intézkedését, mégis értékelve a dolgoztatásukhoz fűződő fontos érdekeket, megadással vette a beszállásolást.
Minthogy azonban azóta négy hónap telt el - továbbá minthogy a zlj. tagjainak agresszív fellépése - amely különösen az elmúlt napok eseményeinek hatása alatt szinte elviselhetetlenné vált - a község közönsége, élén a plébánossal, az állami elemi és polgári iskolák igazgatóival és tantestületével nap-nap után ostromolják az elöljáróságot azért, hogy mindent kövessen el a zsidó zlj. mielőbbi elhelyezése érdekében.
Különösképpen elől jár ebben a 6 vendéglős, akiknek hely[i]ségeit a zlj. igénybe vette. Községünket ugyanis - minthogy fekvésénél fogva nyaralásra alkalmas - a nyári hónapokban nagyobb számú nyaraló közönség keresi fel, akiknek egy része a vendéglőkben étkezik, nagyobb részben pedig vasárnaponként a kerthelyiséget keresi fel. Ez természetszerűleg, minthogy a zsidó munkaszolgálatosok az udvart is igénybe veszik, most elmarad, ami nemcsak a vendéglősöket érinti anyagilag rendkívül súlyosan, hanem a fogyasztási adó tetemes csökkenése révén a község háztartását s ezen keresztül az egész község közönségét is.
De fentieken vázolt főleg anyagi vonatkozású hátrányoknál is nagyobb jelentőségű az a nyugtalanság, ami abból adódik, hogy addig, amíg a község lakosságát főleg kenyérrel alig-alig tudjuk ellátni - mert az igényeket csak egy negyed részben tudjuk kielégíteni - addig azt látják, hogy megítélésük szerint csak igen kis mértékben foglalkoztatott zsidók jó élelmezésük mellett a napi kenyéradagjukat is hiánytalanul megkapják.
Fokozza ezt a nyugtalanságot az, hogy a zsidó munkaszolgálatosok között egyre többen férkőznek a szegényebb sorsú polgárság leányaihoz, akik körében különösen az esti órákban egyre gyakrabban tűnnek fel.
Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott.
A község nyugalmának és közbékéjének megóvása érdekében a fenti indokoknál fogva, mély tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a községünkbe beszállásolt zlj. elhelyezését a hadtestparancsnokságnál kieszközölni kegyeskedjék.
Véleményem szerint ennek különösen most, a nyári hónapokban nagyobb akadálya nem lehet, mert a zlj. elhelyezhető volna a munkahelyük közvetlen közelében lévő hangárokban, esetleg az ott elhelyezendő sátrakban is. Ezzel szerény nézetem szerint a zlj. munkaereje is jobban volna kihasználható, mert a községből a Székesfőváros területén lévő munkahelyekre és visszamenetellel eltöltött mintegy 3 óra a munka érdekében gazdaságosan volna kihasználható.
Pesthidegkút, 1941. július 3-án
Szentannai Béla
vezetőjegyző
Budapest, 1941. július 9.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Budakörnyéki Járásának Főszolgabírájától.
Szám: 7966/1941. kig.
Tárgy: Pesthidegkút községbe kihelyezett m. kir. I. közérdekű zsidó-munkás zászlóaljnak a
községből való eltávolítása.
Méltóságos Alispán Úr!
Tisztelettel jelentem, hogy ez ügyben távbeszélőn vitéz dr. Sághy aljegyző úrral a zsidó-munkászászlóalj eltávolításának ügyét már megbeszéltem és az aljegyző úr a Honvédelmi Minisztériumban még július hó 5-én eljárt, ahonnan azonnal bizottság szállott ki a helyzet megállapítására. Tudomásom szerint a honvédelmi minisztériumban intézkedés nem történt a zászlóaljnak a községből való eltávolítása iránt.
Pesthidegkút község elöljáróságának előterjesztésében foglaltakat minden tekintetben megerősítem, és tisztelettel kérem Alispán Urat, hogy a zsidó munkászászlóaljnak Pesthidegkút községből való eltávolítása iránt a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék.
Tisztelettel megjegyzem, hogy f. évi július hó 5-én Pesthidegkút község vezetőjegyzője vitéz dr. Sághy aljegyző úrnak részletes helyzetjelentést küldött fel, amelynek alapján intézkedett az aljegyző úr.
Budapest, 1941. évi július hó 9-én.
[dr. Horváth]
főszolgabíró
Jelzet: MNL Pest Megyei Levéltára IV. 408. b. Alispáni i. 41380/1941. sz. - Kézírással az iraton: P. domo. H. M. szerint a szd. honvédelmi fontos munkát végez Pesthidegkúton, és ezért onnét elhelyezni nem lehet.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
