Felrobbantják az Újpesti vasúti hidat.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
6.
a.
Veres Péter támogatást kérő levele a hazatérő hadifoglyok megsegítésére
Budapest, 1945. július 30.
Miniszter Úr!
Mélyen tisztelt Barátom!
A Nemzeti Parasztpárt a Szabad Szó útján a hazatérő hadifoglyok megsegítésére országos gyűjtést indított. Nagyon kérlek, hogy a gyűjtés eredményét a vezetésed alatt álló minisztérium adományával előmozdítani szíveskedjél. Ismerve szociális beállítottságodat, feleslegesnek tartom, hogy az ügy fontosságát bővebben részletezzem.
Jóindulatú támogatásod előre is hálásan köszönöm és maradtam nagyrabecsülésem őszinte kifejezésével,
igaz híved
Budapest, 1945. július 30.
Veres Péter
a Nemzeti Parasztpárt elnöke
Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak,
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-208-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A Nemzeti Parasztpárt főtitkárának védnökségkérő levele Molnár Erikné számára
Budapest, 1945. augusztus 14.
NEMZETI PARASZTPÁRT
Hadifogoly-gondozó osztálya
Budapest, 1945. VIII. 14-én
Miniszterné Asszonyunk!
A Szovjet Unió nagylelkűsége folytán a különböző fogolytáborokból hazatérő hadifoglyok felsegélyezése és gondozása érdekében a Nemzeti Parasztpárt és a Szabad Szó országos mozgalmat indított.
Ez a mozgalom az egész demokratikus magyar társadalomban nagy örömre és megértésre talált és tömegesen jelentkeztek az emberek segítségüket felajánlani.
A Belügyminiszter Úr engedélyével országos gyűjtést indítottunk, és itt, Budapest f. 20-án urna és perselygyűjtést is rendezünk.
A gyűjtéssel kapcsolatosan most azzal a kéréssel fordulunk a Miniszterné Asszonyunkhoz, hogy a Markó u. törvényszék előtt lévő urnánk védnökségét vállalni szíveskedjék.
Ezzel a kérésünkkel is azt akarjuk bizonyítani, hogy mi, Hazánk felépítésében az összes demokratikus pártokkal együttműködve kívánunk részt venni.
Abban a reményben, hogy kérésünk meghallgatásra talál, szíves fáradozásáért előre is köszönetet mondunk.
NÉPPEL A NÉPÉRT
Kovács Imre
főtitkár
nemzetgyűlési képviselő
c.
Molnár Erikné válaszlevele
Budapest, 1945. augusztus 24.
Másolat!
A Nemzeti Parasztpárt hadifogoly- gondozó osztályának
Folyó hó 14-én kelt és hozzám intézett levelükből megkésve értesültem, hogy a hazatérő hadifoglyok felsegélyezésére és gondozása érdekében 20-ára perselygyűjtést rendeztek.
Örömmel teljesítettem volna kívánságukat, hogy a törvényszék előtt (Markó u.) levő urna védnökségét vállaljam, de abban az időben - sajnos - nem voltam Budapesten.
Budapest, 1945. augusztus 24.
Tisztelettel,
Dr. Molnár Erikné s. k.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-162-1945. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Molnár Erik miniszter iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő