Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

6.

a.

Veres Péter támogatást kérő levele a hazatérő hadifoglyok megsegítésére

Budapest, 1945. július 30.

  

Miniszter Úr!

Mélyen tisztelt Barátom!

 

A Nemzeti Parasztpárt a Szabad Szó útján a hazatérő hadifoglyok megsegítésére országos gyűjtést indított. Nagyon kérlek, hogy a gyűjtés eredményét a vezetésed alatt álló minisztérium adományával előmozdítani szíveskedjél. Ismerve szociális beállítottságodat, feleslegesnek tartom, hogy az ügy fontosságát bővebben részletezzem.

Jóindulatú támogatásod előre is hálásan köszönöm és maradtam nagyrabecsülésem őszinte kifejezésével,

igaz híved

Budapest, 1945. július 30.

 

Veres Péter

a Nemzeti Parasztpárt elnöke

 

Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak,

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-208-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

b.

A Nemzeti Parasztpárt főtitkárának védnökségkérő levele Molnár Erikné számára

Budapest, 1945. augusztus 14.

 

NEMZETI PARASZTPÁRT

Hadifogoly-gondozó osztálya

Budapest, 1945. VIII. 14-én

 

Miniszterné Asszonyunk!

 

A Szovjet Unió nagylelkűsége folytán a különböző fogolytáborokból hazatérő hadifoglyok felsegélyezése és gondozása érdekében a Nemzeti Parasztpárt és a Szabad Szó országos mozgalmat indított.

Ez a mozgalom az egész demokratikus magyar társadalomban nagy örömre és megértésre talált és tömegesen jelentkeztek az emberek segítségüket felajánlani.

A Belügyminiszter Úr engedélyével országos gyűjtést indítottunk, és itt, Budapest f. 20-án urna és perselygyűjtést is rendezünk.

A gyűjtéssel kapcsolatosan most azzal a kéréssel fordulunk a Miniszterné Asszonyunkhoz, hogy a Markó u. törvényszék előtt lévő urnánk védnökségét vállalni szíveskedjék.

Ezzel a kérésünkkel is azt akarjuk bizonyítani, hogy mi, Hazánk felépítésében az összes demokratikus pártokkal együttműködve kívánunk részt venni.

Abban a reményben, hogy kérésünk meghallgatásra talál, szíves fáradozásáért előre is köszönetet mondunk.

NÉPPEL A NÉPÉRT

 

Kovács Imre

főtitkár

nemzetgyűlési képviselő

 

 

c.

Molnár Erikné válaszlevele

Budapest, 1945. augusztus 24.

  

Másolat!

 

A Nemzeti Parasztpárt hadifogoly- gondozó osztályának

 

Folyó hó 14-én kelt és hozzám intézett levelükből megkésve értesültem, hogy a hazatérő hadifoglyok felsegélyezésére és gondozása érdekében 20-ára perselygyűjtést rendeztek.

Örömmel teljesítettem volna kívánságukat, hogy a törvényszék előtt (Markó u.) levő urna védnökségét vállaljam, de abban az időben - sajnos - nem voltam Budapesten.

Budapest, 1945. augusztus 24.

 

Tisztelettel,

 

Dr. Molnár Erikné s. k.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-162-1945. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Molnár Erik miniszter iratai)


Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő