Elindul az első Tour de France.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
13.
a.
Hajnóczy Sándorné Orbán Emma kérelme férje alkalmazására
Budapest, 1945. október 3.
Igent tisztelt Miniszter Úr!
Engedje meg, hogy nehány [!] sorban előadjam, amiért hivatali helyiségében zavarni nem akartam.
Nemrég érkeztünk vissza Kecskemétről. Kalán nénit meglepően friss, jó kedélyben és egészségben találtam. Elemlegettük [!] a múltat és jelent, drága, jó Molnár-papát (amint mi hívtuk). Hallom, Miniszter Úr Bukarestbe is készül. Csak levelem még itthon találja.
Kérem, olvassa el a másolatban mellékelt szolgálati bizonyítványt. Újra alkalom kínálkozik a visszavételére. Az ügyvezető Gábor úr, közvetlen főnöke mondotta, hiányzik neki az uram. Ha valaki fentről szót emelne érdekében, hamarosan alkalmaznák. Dunakeszi, ahol a nagyon megrongált családi házunk van, s ahol laktunk, a politikai rendőrség pontos nyomozás után leigazolta, itt nincs akadály. Ne haragudjék, amiért magára gondoltam. De, ha jó Molnár papa élne, hozzáfordultam volna a mostani nehéz helyzetünkben, tudom, meghallgatott volna.
Emőke leányom szeptemberben Kecskeméten jó éretten érettségizett. Szeretne a Kertészeti főiskolára beiratkozni. A nyugdíjból nem bírjuk. Ha visszakerül a bankba férjem, könnyebb lesz a sorsunk.
Kérem, Miniszter Úr emeljen nehány [!] szót férjem visszavétele érdekében - a Magyar Általános Hitelbank keretébe tartozó - Áru-csere-forgalmi Kft. (Dorottya u. 7. sz. III. emelet) Nobel igazgató úr a vezetője.
Minden bizalmam Miniszter Úrban van. Kérem, tegye meg. Előre is hálásan köszönöm az egész család érdekében tett szíves jóságát.
Budapest, 1945. okt. 3-án.
Családjuk régi barátja s Miniszter Úr tisztelő híve:
Dr. Hajnóczy Sándorné sz.
Orbán Emma
ny. áll. polg[ári] isk[olai] tanárnő
Dózsa György út 70. sz. III/2.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-89-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válasza
Budapest, 1945. október 18.
Budapest, 1945. október 18.
Kedves Nagyságos Asszony!
Pártállásom mellett nincs lehetőség arra, hogy magánvállalatoknál személyi kérdésekben interveniáljak. Ezért elnézését kérem, hogy kérését nincs módomban teljesíteni.
Szívesen üdvözli:
[aláírás nélkül]
Dr. Hajnóczy Sándorné Úrasszonynak
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-65-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő