Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
19.
a.
Törő József nemzetgyűlési képviselő tájékoztatást kérő levele a kisipari szociális igények kielégítéséről
[dátum nélkül]
Miniszter Úr!
Mélyen tisztelt, kedves Barátom!
A kisipari szociális igények kielégítésével kapcsolatban kereslek fel azzal az óhajtással, ha lennél kegyes egy időpontot kitűzni, amikor a kérdés lényegét röviden átbeszélhetnénk. Vagy, ha esetleg úgy méltóztatsz határozni, hogy a minisztérium ebben az ágában dolgozó hivatalnokával tájékozódnám a kérdés felől.
Az önálló iparosok öregségi, rokkantsági, baleseti, betegségi stb. szociális kérdéseiben körülbelül 20 éve harcoltam a reakcióval azoknak megvalósításáért. Amikor legutóbb szerencsés voltam veled együtt lenni, méltóztattál említeni, hogy a kérdés a magad személyes gondoskodásod tárgya is és remélem, hogy mint szerény, igénytelen törvényhozó a munkálatokban és a törvény létrehozásában magam is segítségedre lehetek.
Valószínű, méltóztatsz emlékezni, hogy még húsvétkor, Kecskeméten, mint a Hadifogoly Vegyes bizottság parancsnoka jártam nálad, és azért bátorkodtam közvetlenül hozzád fordulni, mert úgy ismertelek meg, aki minden jónak barátja és előmozdítója - és pártfogója vagy.
Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy közmegnyugvást keltő újbóli kinevezésed alkalmából őszinte szerencsekívánataimat fejezzem ki, és sok sikert kívánok a közjót előmozdító törekvéseid megvalósításához. Fogadd, kérlek őszinte nagyrabecsülésem kifejezését és vagyok
megkülönböztetett tisztelettel
Törő László
nemzetgyűlési képviselő
Semmelweis utca 1. sz.
Molnár Erik népjóléti miniszter Úrnak,
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A népjóléti miniszter válasza
Budapest, 1945. november 30.
Budapest, 1945. november 30.
Kedves Barátom!
Miniszteri kinevezésem alkalmából kifejezett jó kívánságaidért fogadd köszönetem.
Egyben értesítelek, hogy a napokban elutazom, így arra kérlek, hogy az önálló iparosok biztosítási kérdéseiben fordulj a vezetésem alatt álló minisztérium társadalombiztosítási főosztályának vezetőjéhez, Mihályffy Antal miniszteri tanácsoshoz. (Szentkirályi u. 7. sz.)
Üdvözlettel,
[aláírás nélkül]
Törő József úrnak,
nemzetgyűlési képviselő
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 07.
1915
1938
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább
1938
Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább
1949
Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő