Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

19.

a.

Törő József nemzetgyűlési képviselő tájékoztatást kérő levele a kisipari szociális igények kielégítéséről

[dátum nélkül]

 

Miniszter Úr!

 

Mélyen tisztelt, kedves Barátom!

 

A kisipari szociális igények kielégítésével kapcsolatban kereslek fel azzal az óhajtással, ha lennél kegyes egy időpontot kitűzni, amikor a kérdés lényegét röviden átbeszélhetnénk. Vagy, ha esetleg úgy méltóztatsz határozni, hogy a minisztérium ebben az ágában dolgozó hivatalnokával tájékozódnám a kérdés felől.

Az önálló iparosok öregségi, rokkantsági, baleseti, betegségi stb. szociális kérdéseiben körülbelül 20 éve harcoltam a reakcióval azoknak megvalósításáért. Amikor legutóbb szerencsés voltam veled együtt lenni, méltóztattál említeni, hogy a kérdés a magad személyes gondoskodásod tárgya is és remélem, hogy mint szerény, igénytelen törvényhozó a munkálatokban és a törvény létrehozásában magam is segítségedre lehetek.

Valószínű, méltóztatsz emlékezni, hogy még húsvétkor, Kecskeméten, mint a Hadifogoly Vegyes bizottság parancsnoka jártam nálad, és azért bátorkodtam közvetlenül hozzád fordulni, mert úgy ismertelek meg, aki minden jónak barátja és előmozdítója - és pártfogója vagy.

Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy közmegnyugvást keltő újbóli kinevezésed alkalmából őszinte szerencsekívánataimat fejezzem ki, és sok sikert kívánok a közjót előmozdító törekvéseid megvalósításához. Fogadd, kérlek őszinte nagyrabecsülésem kifejezését és vagyok

megkülönböztetett tisztelettel

 

Törő László

nemzetgyűlési képviselő

Semmelweis utca 1. sz.

 

Molnár Erik népjóléti miniszter Úrnak,

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

  

  

b.

A népjóléti miniszter válasza

Budapest, 1945. november 30.

 

Budapest, 1945. november 30.

Kedves Barátom!

 

Miniszteri kinevezésem alkalmából kifejezett jó kívánságaidért fogadd köszönetem.

Egyben értesítelek, hogy a napokban elutazom, így arra kérlek, hogy az önálló iparosok biztosítási kérdéseiben fordulj a vezetésem alatt álló minisztérium társadalombiztosítási főosztályának vezetőjéhez, Mihályffy Antal miniszteri tanácsoshoz. (Szentkirályi u. 7. sz.)

 

Üdvözlettel,

 

[aláírás nélkül]

Törő József úrnak,

nemzetgyűlési képviselő

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő