Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
9
a.
A debreceni polgármester ajánlása szociális felügyelői állásra
Debrecen, 1945. szeptember 22.
DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS
POLGÁRMESTERE
Debrecen, 1945. szeptember 22.
Molnár Erik
népjóléti miniszter Úrnak
Budapest
Népjóléti Miniszter Úr!
Dr. Csáky Sándor városi tanácsnok, debreceni lakos által szociális felügyelői állásra kinevezés iránt Miniszter Úrhoz intézett kérelemmel kapcsolatban készséggel igazolom, hogy nevezett Debrecen városnál 2 évtizedet meghaladó időn át a szociális igazgatás terén igen eredményes munkásságot fejtett ki.
Őt szociális felügyelői állásra igen alkalmasnak tartom és kinevezése esetén a vezetésem alatt álló törvényhatósághoz való beosztását kérem, mert a szociális munkában vele való együttműködés a város érdekében álló lenne.
Teljes tisztelettel:
Szabó Kálmán
polgármester
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-61-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
Tóth László szakszervezeti titkár kérelme szociális felügyelői állásra
Debrecen, 1945. szeptember 25.
SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE, DEBRECEN
DR. MOLNÁR ERIK
Népjóléti miniszter úrnak
BUDAPEST
Az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről intézkedő 6300/1945. M. E. számú kormányrendeletben megjelölt feladatkörrel kapcsolatos szakszolgálat ellátására szervezett állások betöltésével kapcsolatban kérjük Miniszter urat, hogy dr. CSÁKY SÁNDOR városi tanácsnok, debreceni lakos által szociális felügyelői állásra kinevezés iránt benyújtott kérelmet teljesíteni szíveskedjék.
Egyben igazoljuk, hogy nevezett Debrecen város szolgálatában a szociális ügyeket hosszú időn át közmegelégedésre intézte. Demokratikus felfogású, a szegények és a munkásság érdekeit szívén viselő, határozott fellépésű, szakképzett tisztviselő, aki debreceni működése alatt a munkásság érdekeinek bátor szószólója volt.
Kérjük továbbá Miniszter urat, hogy Dr. Csáky Sándort Hajdú vármegye és Debrecen város törvényhatósága szociális felügyelőségének vezetésével szíveskedjék megbízni, mert nevezettnek a szociális munkában való eddigi eredményes munkássága, helyi és személyi ismeretei alapján itteni működése a szakszervezetek bizalmával találkozna és az közérdekből kívánatos.
Debrecen, 1945. szeptember hó 25.
Tisztelettel:
Tóth László
szakszervezeti titkár
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-63-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
A népjóléti miniszter válaszlevele
1945. október 10.
Válaszlevél-tervezet
Szakszervezetek Szövetsége
Debrecen
F. év szeptember hó 25-én dr. Csáky Sándor városi tanácsnok ügyében hozzám intézett levelére értesítem, hogy nevezettnek Debrecen székhellyel történő szociális felügyelői kinevezése sajnálatomra nem lehetséges, miután annak betöltése iránt már előzetesen döntöttem.
Közlöm azonban, hogy dr. Csáky Sándort az illetékes osztály egyik tiszántúli vármegye szociális felügyelői kinevezésére
.Budapest, 1945. október 10.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-59-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő