Bulgária hadat üzen Romániának az I. világháborúban.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
11.
a.
Szirbik Antal író segélykérelme
Dunaharaszti, 1945. október 14.
Miniszter Úr!
Kérem az
sok példányban való terjesztésre felhasználni.Tekintettel a közállapotokra, s a közeledő hideg időre - ugyancsak a mi rendkívüli szegénységünkre - kérem a leggyorsabb elintézést.
Maradtam kiváló tisztelettel
Szirbik Antal
Dunaharaszti, 1945. X. 14-én.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-95-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
Erdei Ferenc belügyminiszter levele Molnár Erik népjóléti miniszternek
Budapest, 1945. október 18.
MAGYAR BELÜGYMINISZTER
Budapest, 1945. október 18.
Kedves Barátom!
Szirbik Antal író, dunaharaszti lakos, a csatolt kérelmet nyújtotta be hozzám.
Személyesen ismerem. Attól eltekintve, hogy nem egészen normális, nagyon rendes ember és töménytelen számú gyermekkel (10) rendelkezik, így nem csodálkozom azon, ha meglehetős nagy nyomorúsággal kü[s]zközdik. Nagyon kérlek, hacsak egy lehetőség is van rá, utalj ki számára valami nagyobb összegű pénzsegélyt.
A kérelmében említett rendszert áttanulmányozás végett magamnál tartottam.
Erdei [Ferenc]
Magyar Népjóléti Miniszter Úrnak,
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-97-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
A népjóléti miniszter válasza Erdei Ferenc belügyminiszternek
Budapest, 1945. október 24.
Budapest, 1945. október 24.
Kedves Barátom!
Szirbik Antal író, dunaharaszti lakos beadványát - íróemberről van szó - a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz (dr. Simon László államtitkár kezéhez) küldtem át, hogy a nevezett író segélyezése érdekében a lehetőség szerint intézkedjék, miután a vezetésem alatt álló minisztérium nem rendelkezik olyan alappal, amely egyéni segélyezésre fordítható.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-96-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 01.
1916
1939
A II. világháború kezdete: a náci Németország megtámadja Lengyelországot.Tovább
1941
Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését.Tovább
1958
A Szoboszlay-per által halálra ítélt, többségében magyarokból álló csoport kivégzése Aradon.Tovább
1958
Az úttörőcsapatokban bevezették a kisdobos próbázást.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.
Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.
Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. július 9.
Miklós Dániel
főszerkesztő