Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
12.
a.
Farkas Ferenc nemzetgyűlési képviselő kérelme Johan Béla lakásügyében
[dátum nélkül]
Miniszter Úr!
Igen Tisztelt Barátom!
Felhívom figyelmedet arra, hogy az OKI volt főigazgatója, a vezetőállásra alkalmatlannak talált Johann Béla volt államtitkár veje, Dr. Kondorosi Ádám tagtársunk feleségével és kilenchónapos csecsemőjével átmenetileg Johannak az OKI-ban lévő lakásában lakik. A lakás sérült, egyelőre két szoba és a cselédszoba lakható, ahol három család:
, az OKI igazgatója, Johann Béla és a cselédszobában Kondorosi Ádám és családja lakik. Johanntól a lakást jogszabályellenesen már most el akarják vonni. Ebben az esetben mind a három család hajléktalanná válnék. Tekintettel arra, hogy Johann Béla túlnyomórészt külföldi adományokból, elsősorban a hozta létre az OKI-t, méltányosnak ítélhető, ha Johannék lakásátadását a nyugdíjaztatásig kitolnák. Nagyon kérlek, hogy az ügyet jóindulatú elintézés végett az illetékes referensnek eljuttatni szíveskedjél.Szíves intézkedésedet előre is köszönve, maradtam nagyrabecsülésem kifejezésével,
híved,
Farkas Ferenc
nemzetgyűlési képviselő
Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak,
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-84-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A népjóléti miniszter válasza
Budapest, 1945. szeptember 18.
Másolat!
Kedves Barátom!
Johann Béla államtitkár úrral személyesen megbeszéltük lakásügyét és megállapodtunk egy - a körülményeket figyelembe véve - nézetem szerint kielégítő megoldásban.
Budapest, 1945. szeptember 18.
Baráti üdvözlettel,
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-85-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
Szent-Györgyi Albert kérése Johan Béla lakásügyében
Budapest, 1945. október 11.
A BUDAPESTI
K. M. PÁZMÁNY PÉTER TUD.-EGYETEM
ÉLET- ÉS KÓRVEGYTANI INTÉZETE
Budapest, 1945. október 11.
Biokémiai Intézet
Molnár Erik úrnak,
népjóléti miniszter
Budapest
Kedves Barátom!
Arra akarlak kérni, hogyha mód van rá, érvényesítsétek Johann Bélával szemben a lakbérleti szabályzatot épp úgy, mint más halandóval szemben.
Két okom is van rá, hogy ezt kérjem. Egyrészt Magyarország közegészsége tényleg sokat köszön Johann Bélának, másrészt Johann Béla nagyon belső kontaktusban állott a Rockefeller alapítvánnyal és félek, hogy nagyon rossz benyomást tenne, ha egy ilyen neves embert családjával minden kényszerítő körülmény nélkül kitesznek lakásából.
Hálás lennék, ha e határozatról engem értesítenél.
Szíves üdvözlettel köszönt
Dr. Szent-Györgyi Albert
egy. ny. r. tanár
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-91-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
d.
Molnár Erik válasza Szent-Györgyi Albertnek
Budapest, 1945. október 22.
Budapest, 1945. október 22.
Kedves Barátom!
Kívánságodra értesítelek, hogy Johann Béla járt nálam és személyes megbeszélésünk eredményeként lakásügyében sikerült számára kielégítő megoldást találnunk.
Szíves üdvözlettel köszönt:
Dr. Molnár Erik
Dr. Szent-Györgyi Albert Úrnak,
egy. ny. r. tanár
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-92-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő