Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
14.
a.
Levél a baleseti járadékosok ügyében
Budapest, 1945. október 4.
Budapest, 1945. október 4.
MAGYAR IGAZSÁGÜGYMINISZTER
KEDVES BARÁTOM!
Dr. Siegler Sándor ügyvéd kért meg, hogy hívjam fel szíves figyelmedet egy olyan közérdeket érintő sérelemre, amely mielőbb orvoslást igényel.
A régi baleseti járadékosok, akiknek a MÁV-tól,
vagy már közlekedési vállalattól van kapni valójuk, még a mai nap is csak a régi 30-40-50 P járadékot kapják, mert a tiltja ezen igényeknek a polgári bíróság előtt való érvényesítését a felemelést illetőleg, amire pedig a 105. sz. jogegységi határozat módot adott volna. Akiknek nincsen nyugdíjuk, azok a szó szoros értelmében éhen halhatnak.Kérlek, légy szíves intézkedni vagy a sérelmes rendelet hatályon kívül helyezése iránt, vagy pedig a baleseti járadékok megfelelő felemelése iránt.
Szívélyesen üdvözöl:
Dr. Ries István
MOLNÁR ERIK ÚRNAK,
Magyar népjóléti miniszter
BUDAPEST
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-49-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válasza
[dátum nélkül]
Kedves Barátom!
A folyó évi október hó 4-én kelt nagybecsű leveled megválaszolásában eddig betegségem gátolt, amiért is elnézésedet kérem.
A közlekedési vállalati járadékosoknak a nagybecsű leveledben említett panaszát megvizsgáltattam és megállapítottam, hogy azok a járadékosok, akik a MÁV-tól és az egyéb közlekedési vállalatoktól társadalombiztosítási jogcímen részesülnek járadékban, járadékukat az általam kezdeményezett rendeletekben meghatározott felemelt mértékben kapják. A panaszolt alacsony járadékokat csak azok a járadékosok kapják, akik járadékukat nem társadalombiztosítási jogcímen, tehát nem, mint az említett közlekedési vállalatok volt munkavállalói, hanem magánjogi címen kapják. Ezeket a magánjogi jogcímen járó járadékokat ugyanis - újabb jogszabály hiányában - a közlekedési vállalatok változatlanul a
számú rendeletben meghatározott mértékben folyósítják. Ez utóbbi járadékok felemelése érdekében sajnos semmit sem tehetek, mert a magánjogi jogcímen járó, nem nyugdíjjellegű járadékok felemelését célzó jogszabály kezdeményezése nem tartozik tárcám hatáskörébe. E kérdés szabályozása egyébként véleményem szerint éppen a Te hatáskörödbe tartozik, és így a kérdés gyors megoldásának akadálya nem lesz.
Szívélyesen üdvözöl:
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-50-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 06.
I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább
I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább
A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább
Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő