Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
14.
a.
Levél a baleseti járadékosok ügyében
Budapest, 1945. október 4.
Budapest, 1945. október 4.
MAGYAR IGAZSÁGÜGYMINISZTER
KEDVES BARÁTOM!
Dr. Siegler Sándor ügyvéd kért meg, hogy hívjam fel szíves figyelmedet egy olyan közérdeket érintő sérelemre, amely mielőbb orvoslást igényel.
A régi baleseti járadékosok, akiknek a MÁV-tól,
vagy már közlekedési vállalattól van kapni valójuk, még a mai nap is csak a régi 30-40-50 P járadékot kapják, mert a tiltja ezen igényeknek a polgári bíróság előtt való érvényesítését a felemelést illetőleg, amire pedig a 105. sz. jogegységi határozat módot adott volna. Akiknek nincsen nyugdíjuk, azok a szó szoros értelmében éhen halhatnak.Kérlek, légy szíves intézkedni vagy a sérelmes rendelet hatályon kívül helyezése iránt, vagy pedig a baleseti járadékok megfelelő felemelése iránt.
Szívélyesen üdvözöl:
Dr. Ries István
MOLNÁR ERIK ÚRNAK,
Magyar népjóléti miniszter
BUDAPEST
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-49-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válasza
[dátum nélkül]
Kedves Barátom!
A folyó évi október hó 4-én kelt nagybecsű leveled megválaszolásában eddig betegségem gátolt, amiért is elnézésedet kérem.
A közlekedési vállalati járadékosoknak a nagybecsű leveledben említett panaszát megvizsgáltattam és megállapítottam, hogy azok a járadékosok, akik a MÁV-tól és az egyéb közlekedési vállalatoktól társadalombiztosítási jogcímen részesülnek járadékban, járadékukat az általam kezdeményezett rendeletekben meghatározott felemelt mértékben kapják. A panaszolt alacsony járadékokat csak azok a járadékosok kapják, akik járadékukat nem társadalombiztosítási jogcímen, tehát nem, mint az említett közlekedési vállalatok volt munkavállalói, hanem magánjogi címen kapják. Ezeket a magánjogi jogcímen járó járadékokat ugyanis - újabb jogszabály hiányában - a közlekedési vállalatok változatlanul a
számú rendeletben meghatározott mértékben folyósítják. Ez utóbbi járadékok felemelése érdekében sajnos semmit sem tehetek, mert a magánjogi jogcímen járó, nem nyugdíjjellegű járadékok felemelését célzó jogszabály kezdeményezése nem tartozik tárcám hatáskörébe. E kérdés szabályozása egyébként véleményem szerint éppen a Te hatáskörödbe tartozik, és így a kérdés gyors megoldásának akadálya nem lesz.
Szívélyesen üdvözöl:
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-50-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő