Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
14.
a.
Levél a baleseti járadékosok ügyében
Budapest, 1945. október 4.
Budapest, 1945. október 4.
MAGYAR IGAZSÁGÜGYMINISZTER
KEDVES BARÁTOM!
Dr. Siegler Sándor ügyvéd kért meg, hogy hívjam fel szíves figyelmedet egy olyan közérdeket érintő sérelemre, amely mielőbb orvoslást igényel.
A régi baleseti járadékosok, akiknek a MÁV-tól,
vagy már közlekedési vállalattól van kapni valójuk, még a mai nap is csak a régi 30-40-50 P járadékot kapják, mert a tiltja ezen igényeknek a polgári bíróság előtt való érvényesítését a felemelést illetőleg, amire pedig a 105. sz. jogegységi határozat módot adott volna. Akiknek nincsen nyugdíjuk, azok a szó szoros értelmében éhen halhatnak.Kérlek, légy szíves intézkedni vagy a sérelmes rendelet hatályon kívül helyezése iránt, vagy pedig a baleseti járadékok megfelelő felemelése iránt.
Szívélyesen üdvözöl:
Dr. Ries István
MOLNÁR ERIK ÚRNAK,
Magyar népjóléti miniszter
BUDAPEST
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-49-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válasza
[dátum nélkül]
Kedves Barátom!
A folyó évi október hó 4-én kelt nagybecsű leveled megválaszolásában eddig betegségem gátolt, amiért is elnézésedet kérem.
A közlekedési vállalati járadékosoknak a nagybecsű leveledben említett panaszát megvizsgáltattam és megállapítottam, hogy azok a járadékosok, akik a MÁV-tól és az egyéb közlekedési vállalatoktól társadalombiztosítási jogcímen részesülnek járadékban, járadékukat az általam kezdeményezett rendeletekben meghatározott felemelt mértékben kapják. A panaszolt alacsony járadékokat csak azok a járadékosok kapják, akik járadékukat nem társadalombiztosítási jogcímen, tehát nem, mint az említett közlekedési vállalatok volt munkavállalói, hanem magánjogi címen kapják. Ezeket a magánjogi jogcímen járó járadékokat ugyanis - újabb jogszabály hiányában - a közlekedési vállalatok változatlanul a
számú rendeletben meghatározott mértékben folyósítják. Ez utóbbi járadékok felemelése érdekében sajnos semmit sem tehetek, mert a magánjogi jogcímen járó, nem nyugdíjjellegű járadékok felemelését célzó jogszabály kezdeményezése nem tartozik tárcám hatáskörébe. E kérdés szabályozása egyébként véleményem szerint éppen a Te hatáskörödbe tartozik, és így a kérdés gyors megoldásának akadálya nem lesz.
Szívélyesen üdvözöl:
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-50-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő