Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról szóló dokumentumokat.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
15.
a.
Bakkar Tibor segítségkérő levele helyreállítási munkák végzésére
Kecskemét, 1945. október 15.
Kedves Erik bátyám!
Nem szeretek kérni, mégis megzavarlak munkádban. Kérlek, ne vedd rossz néven, most sem magamnak kérek.
Az ostrom alatt együtt voltam két hónapig a pincében Nyigri Imre újságíróval, majd együtt vittek el bennünket az oroszok. 20 évig a Népszava munkatársa volt, igazolva van. Teljesen tönkrement, a lakását találat érte. Lakása XII. Márvány u. 50. sz. IV. e. 4. Ez a ház a Népjóléti Minisztérium kezelésében lévő alapítványi ház. Most van javítás alatt, de Iványi Gyula építészmérnök vállalkozó szerint Nyigri Imre lakása nem hozható rendbe, mert csak a főfalak építése teljesíthető meg. Az ügy referensei: Tóth Kálmán m. tanácsos és Róth Tibor számv[evőségi] főtanácsos a minisztériumban.
A kérés az: Nyigri kéri, hogy ne csak a főfalat húzzák fel, hanem a közfalat is és vakolják be, mert egyébként a lakás lakhatatlan, és ő családjával együtt az utcára kerül. Iványi ezt megtagadta, lehet-e a méltányosnak látszó kérést teljesíteni? Mint említettem, a nevezett Tóth Kálmán és Róth Tibor hatáskörébe tartozik az ügy.
Olyan röviden mondtam, és ahogy tudtam és még csak annyit: az én írásom indoka: Nyigri az utolsó darab kenyerét is megosztotta velem akkor, és most ő van nagy nyomorúságban.
Még egyszer elnézést kérek a zavarásért.
Tisztelettel üdvözletét küldi mindenkor
Bakkar Tibor
Kecskemét, 1945. okt. 15.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-98-99-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
Válaszlevél
[dátum nélkül]
Kedves -
Érdeklődésedre a vezetésem alatt álló minisztérium illetékes osztálya a köv. felvilágosítást adja: a most kiutalásra kerülő 8 m[illió] pengőből az általad említett házon is elvégzik a helyreállítási munkát, előreláthatólag 3 napon belül.
Szívélyesen
.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-99-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1957
1983
Kibocsátják az ezerforintos bankjegyet.Tovább
1988
Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert. A „gyertyás tüntetésként” ismertté vált...Tovább
1990
1990 – Az első szabad választás Magyarországon a szocializmus évtizedei után.Tovább
1990
Népszavazás dönt Észtországban a Szovjetuniótól való elszakadás mellett.Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő