Először mutatja be Georges Claude a modern neonvilágítást.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
17.
a.
Molnár László ügyvéd feljelentő levele a népjóléti miniszterhez
Budapest, 1945. október 31.
ELVTÁRS,
az alább írtakat nagy demokratikus napilapunkban nyílt levélnek szántam. Hogy mégsem az lett belőle, azt a közeli munkatársaival és barátaival többször folytatott eszmecsere alapján Önről kialakult véleményemnek és az Ön iránt érzett nagyrabecsülésemnek tulajdoníthatja.
Október utolsó hetében hivatalos ügyeim Pestre szólítottak. A Hadigondozó Hivatalban is dolgom volt. Ott legnagyobb meglepetésemre és megdöbbenésemre egyik vezető pozícióban dr. Balogh Pál miniszteri tanácsost találtam. Elállt a lélekzetem, [!] s önkéntelenül felvetődött bennem a kérdés: mit keres a kommunista miniszter minisztériumában ez a szélsőjobboldali gondolkodású, fasiszta érzelmi ember?
A másik, még nagyobb meglepetésem az volt, amikor megtudtam, hogy dr. Parády Jenő, a Hadigondozó Hivatal főnöke, ez a komoly, nagy tudású, demokratikus gondolkodású hadigondozási szakértő megtűri maga mellett Balogh Pált, holott talán ő tudja legjobban, hogy ez az ember ki volt.
Szédülten támolyogtam ki a Hivatalból, s azonnal Önt kerestem, elvtárs. Három alkalommal, azzal utasítottak el minisztériumából, hogy beteg. Lakásán pedig nem akartam zavarni. Pesten tovább nem maradhatok, így hát írásban teszem fel kérdéseimet. Talán jobb is így, legalább nem én, hanem megbízhatónak vélt belső emberei, munkatársai adhatják meg azokra a választ. Remélem, őszintén.
1. Tudja-e Ön elvtárs, hogy Balogh Pál az elmúlt rezsimek alatt előbb a honvédelmi minisztériumban, majd legutóbb a felszabadulásig a propagandaügyi minisztériumban teljesített szolgálatot, s e helyeken hűségesen kiszolgálta a fasisztákat s az országvesztő Szálasit is?
2. Tudja-e Ön elvtárs, hogy a propagandaügyi minisztériumban Balogh Pál a legutolsó pillanatig Lator Gézával és Alföldivel együtt szerkesztették a hírhedt
, amelyik egyik okozója volt országunk pusztulásának? Lator és Alföldi ülnek, Balogh Pál pedig tovább hinti a konkolyt!3. Tudja-e Ön elvtárs, hogy Balogh Pál az
és a aktív tagja volt?4. Tudja-e Ön elvtárs, hogy minisztériumának igazoló bizottsága nem volt illetékes Balogh Pál igazolására?
5. Végül mi keresni valója van Balogh Pálnak az új magyar népi demokráciában?
Ha mindezt nem tudja, kérdezze meg azokat, akik e jó madarat ismerik. Parády Jenőt, Kenézi Vilmost, Meleghegyi Sándort és Cser Jánost, továbbá hallgattassa ki a letartóztatásban lévő Antal István volt minisztert, Latort és Alföldit. Esetleg még Imrédyt is.
Ön azonban elvtárs elméleti tudós, nem nagyon ért a rendőri munkához. Azért fogadja meg jó tanácsomat. A közmondás szerint: „Nem lehet dobbal verebet fogni." Így hát ne ajtóstól rontson Balogh Pálra, mert ez a ravasz úr reakciós barátai segítségével könnyen kisiklik kezei közül. Legyen bölcs és okos. Rajtaütésszerűen hívassa magához nevezetteket s tegye fel határozottan az előbbi kérdéseket. Biztosan tudom, hogy a válasz megdöbbentő lesz.
Vigyázzon elvtárs, Balogh Pált más is ismeri, s nem mindenki lesz olyan tapintatos, mint én. Balogh Pál könnyen az Ön veszte s Pártunk irgalmatlan meghurcoltatásának okozója lehet. Ennek pedig ma nem tehetjük ki a pártot.
Ezek után az Ön dolga, hogy mit hisz el, milyen kihallgatásokat eszközöl, és milyen intézkedéseket tesz. Talán a sors akarta, hogy ne személyesen adjam elő mondanivalómat, de ha szükség lesz rám, akkor jelentkezem. Jelentkezem, de csak akkor, ha nem intézkedne, és csak akkor is valamelyik nagy lapunkban nyílt levéllel, mert bármennyire nagyra becsülöm is, de a pártomat jobban féltem és szeretem.
Világ proletárjai egyesüljetek!
Budapest, 1945. október 31.
Szabadság!
Dr. Molnár László
ügyvéd
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-101-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A népjóléti miniszter titkárának levéltervezete
Budapest, 1945. november 8.
Levél-tervezet a Miniszter Úr részére
Dr. Molnár László úrnak,
ügyvéd
A f. év október 31-én kelt és Balogh Pál miniszteri osztálytanácsos múltjával foglalkozó levelében foglaltakra válaszolva az alábbiakról értesítem Elvtársamat.
A levelében megjelölt személyek kihallgatása a lefolytatott vizsgálat során megtörtént, azonban nem volt megállapítható, hogy Balogh Pál az „Országépítés" szerkesztésében részt vett, hasonlóképpen nem lehetett megállapítani azt sem, hogy nevezett a Magyar Megújulás Pártjának és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének tagja lett volna. Ezek kétségtelen megállapítása érdekében az eljárás folyik, felkérjük az Elvtársat, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokat mielőbb juttassa el hozzám.
Budapest, 1945. november hó 8-án.
Szabadság!
min. titkára [kézírással]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-102-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 03.
1910
1917
Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább
1930
A budapesti Margit-szigeten átadják a Hajós Alfréd tervei alapján elkészült Nemzeti Sportuszodát.Tovább
1989
Befejeződik George H. W. Bush és Mihail Gorbacsov máltai találkozója.Tovább
1992
A távközlés egyik történelmi lépéseként Neil Papworth brit mérnök elküldi az első rövid szöveges üzenetet.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő