Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

18.

a.

Kecskemét város polgármesterének támogatást kérő levele

Kecskemét, 1945. november 1.

  

Kecskemét, 1945. november 1.

 

Őszintén sajnálom, hogy nem tudtalak felkeresni betegséged alatt; a választással járó közigazgatási teendők rendkívül lekötöttek, az egész megyét mi láttuk el nyomtatványokkal.

Itthon nőttek a gondok, nincs szenünk, és naponta csak néhány órára tudunk áramot adni, több napon keresztül már egyáltalán nem volt világítás. Az üzemek sem dolgozhatnak. Amint látom, a közületek nehezen jutnak szénhez. Vannak vállalatok, amelyeknek a szén mázsája 7000,- pengőért sem drága, s ezek sápot adnak a bányáknak, vasútnak mindenütt. A szénellátásban gyökeres reformra van szükség.

Egyébként két dolgokban [!] kérem szíves támogatásod:

1.)    A kecskeméti kórháznak gyors segítség kellene. Fel kell emelni az ágyak számát, mert különben az egyébként is igen alacsonyan megállapított ellátási díjjal nem tudja a kórház magát saját erejéből eltartani. Kérem hathatós segítségedet.

2.)    Kecskemétről Ingolstadtba került az 520. számú, jól felszerelt hadikórház. Ott állomásozik 1000 ággyal, 1000 beteggel, kitűnő felszereléssel, és 400 főnyi személyzettel. Ha e kórházat haza tudjuk hozni, a felszerelés gondját elvetjük. Nagyon kérlek, légy szíves e hazahozatal érdekében

államtitkár úrnál közbenjárni. Nemcsak városi érdekről, hanem nemzeti értékről van szó.

Tegnap emlékeztünk meg a felszabadulás évfordulójáról. Emlékeztünk az együtt töltött napokra, veszélyekre és az indulás első eredményeire.

Abban a reményben, hogy egészséged már helyreállt, köszönt szeretettel, s jelenti kézcsókját

 

baráti híved

Tóth László

 

Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-45-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

b.

A miniszter titkárának válaszlevele

[?]

  

Polgármester Úr!

 

November 1. levelére közlöm a következőket.

1.)    A minisztérium illetékes osztálya azt a felvilágosítást adta, hogy mikor ágyakat ajánlottak fel, a kecskeméti kórházigazgató válasza az volt „Különb ágyak vannak a kórház padlásán, mint amit a minisztérium bocsátana rendelkezésünkre".

Az Ingolstadtba került 520. számú hadikórház hazaszállítása ügyében megtették a lépéseket.

Egyébként a Miniszter Úr üdvözletét küldi. Sajnos, megint beteg, most esett át egy mandulaműtéten. Állapota most már nem súlyos.

 

Miniszter megbízásából:

[aláírás nélkül]

miniszter titkára

 

a thj. város Polgármesterének

Kecskemét

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-46-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

Ezen a napon történt április 22.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő