Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

19.

a.

Törő József nemzetgyűlési képviselő tájékoztatást kérő levele a kisipari szociális igények kielégítéséről

[dátum nélkül]

 

Miniszter Úr!

 

Mélyen tisztelt, kedves Barátom!

 

A kisipari szociális igények kielégítésével kapcsolatban kereslek fel azzal az óhajtással, ha lennél kegyes egy időpontot kitűzni, amikor a kérdés lényegét röviden átbeszélhetnénk. Vagy, ha esetleg úgy méltóztatsz határozni, hogy a minisztérium ebben az ágában dolgozó hivatalnokával tájékozódnám a kérdés felől.

Az önálló iparosok öregségi, rokkantsági, baleseti, betegségi stb. szociális kérdéseiben körülbelül 20 éve harcoltam a reakcióval azoknak megvalósításáért. Amikor legutóbb szerencsés voltam veled együtt lenni, méltóztattál említeni, hogy a kérdés a magad személyes gondoskodásod tárgya is és remélem, hogy mint szerény, igénytelen törvényhozó a munkálatokban és a törvény létrehozásában magam is segítségedre lehetek.

Valószínű, méltóztatsz emlékezni, hogy még húsvétkor, Kecskeméten, mint a Hadifogoly Vegyes bizottság parancsnoka jártam nálad, és azért bátorkodtam közvetlenül hozzád fordulni, mert úgy ismertelek meg, aki minden jónak barátja és előmozdítója - és pártfogója vagy.

Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy közmegnyugvást keltő újbóli kinevezésed alkalmából őszinte szerencsekívánataimat fejezzem ki, és sok sikert kívánok a közjót előmozdító törekvéseid megvalósításához. Fogadd, kérlek őszinte nagyrabecsülésem kifejezését és vagyok

megkülönböztetett tisztelettel

 

Törő László

nemzetgyűlési képviselő

Semmelweis utca 1. sz.

 

Molnár Erik népjóléti miniszter Úrnak,

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

  

  

b.

A népjóléti miniszter válasza

Budapest, 1945. november 30.

 

Budapest, 1945. november 30.

Kedves Barátom!

 

Miniszteri kinevezésem alkalmából kifejezett jó kívánságaidért fogadd köszönetem.

Egyben értesítelek, hogy a napokban elutazom, így arra kérlek, hogy az önálló iparosok biztosítási kérdéseiben fordulj a vezetésem alatt álló minisztérium társadalombiztosítási főosztályának vezetőjéhez, Mihályffy Antal miniszteri tanácsoshoz. (Szentkirályi u. 7. sz.)

 

Üdvözlettel,

 

[aláírás nélkül]

Törő József úrnak,

nemzetgyűlési képviselő

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

Ezen a napon történt március 23.

1901

Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább

1912

Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább

1915

Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább

1919

Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább

1920

Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő