Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

19.

a.

Törő József nemzetgyűlési képviselő tájékoztatást kérő levele a kisipari szociális igények kielégítéséről

[dátum nélkül]

 

Miniszter Úr!

 

Mélyen tisztelt, kedves Barátom!

 

A kisipari szociális igények kielégítésével kapcsolatban kereslek fel azzal az óhajtással, ha lennél kegyes egy időpontot kitűzni, amikor a kérdés lényegét röviden átbeszélhetnénk. Vagy, ha esetleg úgy méltóztatsz határozni, hogy a minisztérium ebben az ágában dolgozó hivatalnokával tájékozódnám a kérdés felől.

Az önálló iparosok öregségi, rokkantsági, baleseti, betegségi stb. szociális kérdéseiben körülbelül 20 éve harcoltam a reakcióval azoknak megvalósításáért. Amikor legutóbb szerencsés voltam veled együtt lenni, méltóztattál említeni, hogy a kérdés a magad személyes gondoskodásod tárgya is és remélem, hogy mint szerény, igénytelen törvényhozó a munkálatokban és a törvény létrehozásában magam is segítségedre lehetek.

Valószínű, méltóztatsz emlékezni, hogy még húsvétkor, Kecskeméten, mint a Hadifogoly Vegyes bizottság parancsnoka jártam nálad, és azért bátorkodtam közvetlenül hozzád fordulni, mert úgy ismertelek meg, aki minden jónak barátja és előmozdítója - és pártfogója vagy.

Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy közmegnyugvást keltő újbóli kinevezésed alkalmából őszinte szerencsekívánataimat fejezzem ki, és sok sikert kívánok a közjót előmozdító törekvéseid megvalósításához. Fogadd, kérlek őszinte nagyrabecsülésem kifejezését és vagyok

megkülönböztetett tisztelettel

 

Törő László

nemzetgyűlési képviselő

Semmelweis utca 1. sz.

 

Molnár Erik népjóléti miniszter Úrnak,

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

  

  

b.

A népjóléti miniszter válasza

Budapest, 1945. november 30.

 

Budapest, 1945. november 30.

Kedves Barátom!

 

Miniszteri kinevezésem alkalmából kifejezett jó kívánságaidért fogadd köszönetem.

Egyben értesítelek, hogy a napokban elutazom, így arra kérlek, hogy az önálló iparosok biztosítási kérdéseiben fordulj a vezetésem alatt álló minisztérium társadalombiztosítási főosztályának vezetőjéhez, Mihályffy Antal miniszteri tanácsoshoz. (Szentkirályi u. 7. sz.)

 

Üdvözlettel,

 

[aláírás nélkül]

Törő József úrnak,

nemzetgyűlési képviselő

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-35-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő