Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

21.

a.

A MADISZ elnökének gyógyszerbehozatala külföldről

Budapest, 1945. december 19.

 

MAGYAR DEMOKRATIKUS

IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG

Országos elnök

 

Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak

Budapest

Népjóléti Minisztérium

 

Miniszter Úr!

 

A magyar ifjúság delegációjának londoni útját igyekeztem kihasználni arra, hogy a kilátástalan szállítási viszonyok mellett is valamiféle segítséget hazahozzak. Főleg orvosságok terén, amely repülőgépi maximált súlyú csomagjaink mellett is magunkkal tudtunk volna hozni.

A magyar segélyegyleten keresztül az illetékes minisztériumhoz fordultam abban az irányban, hogy kisebb mennyiségű penicillin behozatalát engedélyezzék. A gyógyszert a londoni magyar segélyegylet vette volna meg és küldte volna ajándékba a Népjóléti Minisztérium számára. Sajnos, a kihozatali engedélyt megszerezni nem sikerült. Az illetékesek kifejezték sajnálkozásukat azzal, hogy csupán azért nem tehetnek eleget kérésünknek, mert más államok részéről jött ilyen kéréseket eddig elutasítottak, viszont megjegyezték, hogy kérésünket állandóan számon tartják és az első lehetséges alkalommal teljesítik.

A Ministry of Supply válaszát beadványunkra mellékelem.

Ezen felül igyekeztem a segélyegylettel insulint beszerezni por alakban, amelyet - ha meg tudunk kapni - személy podgyász [!] gyanánt elhozhatjuk, körülbelül 20 000 beteg félévi insulin adagját. Sajnos, ez az akciónk sem sikerült, mivel ilyen készlet nem volt, fiolákban pedig ugyanezt az adatot repülőgépen vihető limitált csomagsúly mellett nem tudtuk elhozni. Így csak kisebb mennyiségű insulint hozhattam magammal, amelyet a londoni magyar segélyegylet kívánsága szerint a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak fogok átnyújtani, hogy elsősorban arra rászoruló írókat, művészeket és tudósokat lássa el.

Kérem Miniszter Urat a fentiek tudomásul vételére.

 

Igaz híve,

Szabó Zoltán

 

Bpest, 1945. december 19.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-sz. n.-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

b.

A miniszter válasza

Budapest, 1945. december 27.

 

Kedves Barátom!

 

Nagyon köszönöm szíves fáradozásodat a Magyarországra történő gyógyszerszállítással kapcsolatban.

Sajnálatos, hogy a penicillin behozatal nem sikerült, azonban örülök, hogy mégis tudtál eredményt elérni. Az ország mai nehéz gyógyszer ellátásában minden segítség komoly könnyítést jelent.

Szívélyes üdvözlettel,

[aláírás nélkül]

Dr. Szabó Zoltán Úrnak,

a MADISZ országos elnöke

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-sz. n.-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 


Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő