Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

21.

a.

A MADISZ elnökének gyógyszerbehozatala külföldről

Budapest, 1945. december 19.

 

MAGYAR DEMOKRATIKUS

IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG

Országos elnök

 

Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak

Budapest

Népjóléti Minisztérium

 

Miniszter Úr!

 

A magyar ifjúság delegációjának londoni útját igyekeztem kihasználni arra, hogy a kilátástalan szállítási viszonyok mellett is valamiféle segítséget hazahozzak. Főleg orvosságok terén, amely repülőgépi maximált súlyú csomagjaink mellett is magunkkal tudtunk volna hozni.

A magyar segélyegyleten keresztül az illetékes minisztériumhoz fordultam abban az irányban, hogy kisebb mennyiségű penicillin behozatalát engedélyezzék. A gyógyszert a londoni magyar segélyegylet vette volna meg és küldte volna ajándékba a Népjóléti Minisztérium számára. Sajnos, a kihozatali engedélyt megszerezni nem sikerült. Az illetékesek kifejezték sajnálkozásukat azzal, hogy csupán azért nem tehetnek eleget kérésünknek, mert más államok részéről jött ilyen kéréseket eddig elutasítottak, viszont megjegyezték, hogy kérésünket állandóan számon tartják és az első lehetséges alkalommal teljesítik.

A Ministry of Supply válaszát beadványunkra mellékelem.

Ezen felül igyekeztem a segélyegylettel insulint beszerezni por alakban, amelyet - ha meg tudunk kapni - személy podgyász [!] gyanánt elhozhatjuk, körülbelül 20 000 beteg félévi insulin adagját. Sajnos, ez az akciónk sem sikerült, mivel ilyen készlet nem volt, fiolákban pedig ugyanezt az adatot repülőgépen vihető limitált csomagsúly mellett nem tudtuk elhozni. Így csak kisebb mennyiségű insulint hozhattam magammal, amelyet a londoni magyar segélyegylet kívánsága szerint a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak fogok átnyújtani, hogy elsősorban arra rászoruló írókat, művészeket és tudósokat lássa el.

Kérem Miniszter Urat a fentiek tudomásul vételére.

 

Igaz híve,

Szabó Zoltán

 

Bpest, 1945. december 19.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-sz. n.-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

b.

A miniszter válasza

Budapest, 1945. december 27.

 

Kedves Barátom!

 

Nagyon köszönöm szíves fáradozásodat a Magyarországra történő gyógyszerszállítással kapcsolatban.

Sajnálatos, hogy a penicillin behozatal nem sikerült, azonban örülök, hogy mégis tudtál eredményt elérni. Az ország mai nehéz gyógyszer ellátásában minden segítség komoly könnyítést jelent.

Szívélyes üdvözlettel,

[aláírás nélkül]

Dr. Szabó Zoltán Úrnak,

a MADISZ országos elnöke

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-sz. n.-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 


Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő