A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
3.
Jeney Endre egyetemi tanár felhívása a téli időszakra való felkészülésre
Debrecen, 1945. július 8.
Népjóléti Miniszter Úr!
Az újjáépítés munkája során a sürgős teendők közé tartozik a megrongált hajlékok, középületek rendbetétele és a tömegek számára meleg téli szállás biztosítása. Az építkezési teendők elvégzése az újjáépítési minisztérium feladatai közé tartozik. A meleg téli szállás biztosításának kérdése - feltevésem szerint - a népjóléti minisztérium részéről vár támogatást és megoldást.
A közelgő télre már itt az ideje előre felkészülni. Sürgős teendő lenne Budapest után vidéken is kettős ablakokkal ellátni a lakott helyiségeket, műhelyeket, üzleteket stb. egyes ablakok mellett a fűtőanyag pazarlása árán sem lehet kielégítő a fűtés. A debreceni Egyetem összes helyiségeiben és a klinikai telepen is a legtöbb helyen jelenleg legfennebb [!] csak egy sor üvegréteg van az ablakokon. Sok helyen teljesen hiányzanak az ablakok. Ha nem sikerül a fűtés megkezdése előtt a belső ablakokat is beüvegezni, a helyiségek fűtése eredménytelen lesz. A vízvezetéki csövekben a víz megfagy, a bekövetkező csőrepedések jóvátehetetlen károkat fognak okozni. Szükséges volna tehát még idejében elegendő mennyiségű táblaüveget beszerezni a belső ablakok beüvegezésére.
A fűtés akadálya lesz előreláthatólag a fűtőanyag hiány, illetve annak megnehezített ideszállítása. Örvendetesen vettük azonban tudomásul, hogy hazai olajforrásunkból elegendő mennyiségű olaj fog rendelkezésre állani. Ezt az olajat a nehéz fűtési viszonyok között helyi fűtés céljaira is kitűnően fel lehetne használni. Szükséges volna tehát egy olajjal fűthető „népkályhát" konstruáltatni és sorozatban előállítani, hogy az bármelyik kályha tűzterében működésbe legyen hozható úgy, hogy egy kívül elhelyezett olajtartályból tetszés szerint legyen táplálható.
Úgy vélem, még elegendő idő áll rendelkezésre, hogy ez a terv még a tél beállta előtt megvalósítható legyen. Az olajat szállítani és kis háztartások számára szétosztani is könnyebb feladat lenne, mint a fa vagy a szén kezelése.
Tisztelettel kérem a javaslatomat technikai szakértőkkel megbeszélés tárgyává tenni.
Debrecen, 1945. július 8.
Dr. Jeney Endre
egyetemi ny[ilvános] r[endes] tanár
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-152-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.
Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.
Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. július 9.
Miklós Dániel
főszerkesztő