Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

3.

  

Jeney Endre egyetemi tanár felhívása a téli időszakra való felkészülésre

Debrecen, 1945. július 8.

  

Népjóléti Miniszter Úr!

 

Az újjáépítés munkája során a sürgős teendők közé tartozik a megrongált hajlékok, középületek rendbetétele és a tömegek számára meleg téli szállás biztosítása. Az építkezési teendők elvégzése az újjáépítési minisztérium feladatai közé tartozik. A meleg téli szállás biztosításának kérdése - feltevésem szerint - a népjóléti minisztérium részéről vár támogatást és megoldást.

A közelgő télre már itt az ideje előre felkészülni. Sürgős teendő lenne Budapest után vidéken is kettős ablakokkal ellátni a lakott helyiségeket, műhelyeket, üzleteket stb. egyes ablakok mellett a fűtőanyag pazarlása árán sem lehet kielégítő a fűtés. A debreceni Egyetem összes helyiségeiben és a klinikai telepen is a legtöbb helyen jelenleg legfennebb [!] csak egy sor üvegréteg van az ablakokon. Sok helyen teljesen hiányzanak az ablakok. Ha nem sikerül a fűtés megkezdése előtt a belső ablakokat is beüvegezni, a helyiségek fűtése eredménytelen lesz. A vízvezetéki csövekben a víz megfagy, a bekövetkező csőrepedések jóvátehetetlen károkat fognak okozni. Szükséges volna tehát még idejében elegendő mennyiségű táblaüveget beszerezni a belső ablakok beüvegezésére.

A fűtés akadálya lesz előreláthatólag a fűtőanyag hiány, illetve annak megnehezített ideszállítása. Örvendetesen vettük azonban tudomásul, hogy hazai olajforrásunkból elegendő mennyiségű olaj fog rendelkezésre állani. Ezt az olajat a nehéz fűtési viszonyok között helyi fűtés céljaira is kitűnően fel lehetne használni. Szükséges volna tehát egy olajjal fűthető „népkályhát" konstruáltatni és sorozatban előállítani, hogy az bármelyik kályha tűzterében működésbe legyen hozható úgy, hogy egy kívül elhelyezett olajtartályból tetszés szerint legyen táplálható.

Úgy vélem, még elegendő idő áll rendelkezésre, hogy ez a terv még a tél beállta előtt megvalósítható legyen. Az olajat szállítani és kis háztartások számára szétosztani is könnyebb feladat lenne, mint a fa vagy a szén kezelése.

Tisztelettel kérem a javaslatomat technikai szakértőkkel megbeszélés tárgyává tenni.

Debrecen, 1945. július 8.

 

Dr. Jeney Endre

egyetemi ny[ilvános] r[endes] tanár

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-152-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 


Ezen a napon történt március 03.

1974

A római katolikus és az evangélikus egyház megkötik első egyezményüket.Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő