Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
4.
a.
Molnár Erik népjóléti miniszter felkérése előadás megtartására az orvos és a betegbiztosítás kérdéseiről
Budapest, 1945. július 13.
Miniszter Úr!
Nagy örömmel és hálás köszönettel vesszük a hírt, hogy Miniszter Úr az orvosi közügyekkel foglalkozó pártonkívüli ankét előtt hajlandó az orvosok és a betegbiztosítás égető kérdéseiről előadást tartani és a tervezett intézkedéseket velük közölni, irányt adva így az orvosi közügyek iránt érdeklődő kollégák további magatartásának.
Ismerjük Miniszter Úr nagy és megerőltető elfoglaltságát, ezért kellőképpen méltányoljuk áldozatkészségét, melyet, mint az orvosi szakma jelenlegi legfőbb patrónusa velünk szemben kimutat. Újból hálás köszönetünket nyilvánítva még csak azt kérjük Miniszter Úrtól, hogy az előadás időpontjáról, amelyet a Polgári Demokrata Párt VI. Andrássy út 43. szám alatti nagytermében szeretnénk megtartani, ahol eddigi megbeszéléseink is voltak, idejekorán szíveskedjék bennünket értesíteni, hogy a kellő előkészületeket megtehessük.
Budapest, 1945. július hó 13-án.
Prof. Dr. Horváth Boldizsár
Dr. Kaposy Ferenc
igazgató főorvos
Dr. Gábor Gyula
kórházigazgató
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-215-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
Dr. Reők Iván kórházi sebész főorvos előadás megtartására kéri a népjóléti minisztert
Budapest, 1945. július 17.
FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS- ÉS
POLGÁRI PÁRT BUDAPESTI KÖZPONTJA
ORVOS-SZERVEZÉS
192/E/1945. Budapest, 1945. július 27.
Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak
Budapest
Miniszter Úr!
Nagy örömmel értesültem arról, hogy Miniszter Úr érdeklődéssel viseltetik az orvosi rend kérdései és célkitűzései iránt. Ezért kedves kötelességemnek tartom, hogy röviden beszámoljak a vezetésem alatt álló orvos-csoport munkájáról.
A Független Kisgazdapárt orvos-szervezetének vezetősége felszólította a pártba tartozó orvosokat, hogy a demokratikus Magyarország felépítésében és a reakció elleni küzdelemben tehetségüknek és képességeiknek teljes latba vetésével vegyenek részt. Az elmúlt évtizedek gyilkos és béklyós szellemi elnyomáson alapuló rendszere után, ma a szabad meggyőzés alapján kialakult tiszta szellem új életét akarjuk élni. A közös nemzeti eszmények és az egyetemes orvosi érdekek szolgálata az eszményképünk. Az orvosi hivatás és az orvosi társadalom egységének megteremtését kívánjuk. Szakítani akarunk azzal a szemlélettel, amely a múltban az orvosi kar egységénél többre tartotta divatos világnézeti és robbantó, szétválasztó jelszavak követését, amelyekkel az orvostársadalmon belül valósággal a gyűlölet légkörét teremtette meg. A kölcsönös megbecsülés a célunk, az azonos eszmék és közös érdekek kihangsúlyozása.
Amíg egyrészt a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetét támogatjuk, és annak munkájában részt veszünk, addig minden erőnkkel felvettük a harcot a reakció ellen. Irgalmatlan harcot hirdetünk a gyalázatos múlt aljas kufárjai ellen, akik szóval vagy tettel vétettek rendünk egysége ellen, vagy akik ma nem mutatnak készséget az új magyar demokrácia szellemében a magyar közösség, az erkölcsi világrend és a tiszta humánum jegyében való építő együttműködésre.
De nemcsak elméleti és eszmei síkon végzünk fogalomtisztázó és szellemi átértékelő munkát, hanem heti összejöveteleinken, személyes találkozások kapcsán építjük az orvosi rend egységét, és példát adunk a többi pártban helyet foglaló orvosok meghívásával, a pártközi collaboratióra. Ezeken a plenáris üléseken nemcsak saját programunkat fejtettük ki, és vitattuk meg, hanem megvilágítunk és megtárgyalunk minden aktuális orvospolitikai kérdést is.
Éppen ezért nagy örömünkre szolgálna, ha Miniszter Úr, nagy elfoglaltsága mellett, tudna időt szakítani arra, hogy valamelyik plenáris ülésünkön - melyet minden hétfőn este 6 órakor
Semmelweis utca 1. sz. alatti tanácsteremben tartunk - megjelenne, és felszólalásával, esetleg egy egész estét kitöltő előadásával felvenné a közvetlen kapcsolatot pártunk orvos-szervezetével.Amennyiben Miniszter Úr ezt az előzetes felkérést szívesen fogadja, megfelelő formában arra ünnepélyesen is fel fogjuk kérni.
Fogadja Miniszter Úr őszinte nagyrabecsülésem kifejezését,
igaz híve:
(Dr. Reők Iván)
kórházi sebész főorvos
az Orvos-szervezet országos elnöke
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-202-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
Dr. Reők Iván kórházi sebész főorvos levele Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszternek az orvosok részvételéről az újjáépítésben
Budapest, 1945. július 18.
Másolat a 7.792/1945. Eln. K. K. M. szám
Független Kisgazda-, Földmunkás- és
Polgári Párt Budapesti Központja Budapest, 1945. július 18.
Orvos-szervezés
197/E/1945.
Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszter úrnak
Budapest
VII. Dob utca 75-81.
Miniszter Úr!
Országunk közgazdasági talpra állításában minden osztálynak és rétegnek ki kell vennie a részét. Az orvosok is teljes szívükkel és minden erejükkel el akarják végezni azt a munkát, amely rájuk háramlik. Fájdalom azonban, sokan vannak közülünk olyanok, akik a deportálás, elhurcolás, bombatámadások következtében teljesen tönkrementek, és megfelelő műszerek és felszerelés nélkül, szellemi értékeiket, szakmabeli tudásukat nem állíthatják a köz szolgálatába. Egy hosszabb lejáratú, csekély kamatozású kölcsön lehetővé tenné azt, hogy a gazdaságilag tönkretett, de szellemiekben és szaktudásukban meg nem fogyatkozott orvosok szintén részt vehessenek az újjáépítés munkájában. A vezetésem alatt álló orvoscsoport részletes tervet dolgozott ki ennek a kérdésnek a megoldására. Ezt a
mellékelem, és Miniszter Úr jóindulatú figyelmébe ajánlom.Fogadja Miniszter Úr őszinte nagyrabecsülésem kifejezését,
igaz híve:
Dr. Reők Iván s. k.
kórházi sebész főorvos,
a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
országos orvos szervezetének elnöke
A hiv[atalos] másolat hiteléül:
[olvashatatlan szignó]
miniszteri s[egéd]hiv[atali] igazgató h.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-205-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
d.
Reők Iván levele a népjóléti miniszternek az orvosok egzisztenciájának megteremtése érdekében
[Budapest, 1945. július 25.]
Másolat a 7.792/1945. Eln. K. K. M. számhoz
Miniszter Úr!
Több százra tehető azoknak az orvosoknak a száma, akik hadifogság, deportálás, németek, nyilasok általi elhurcolás, a hadműveletekkel való pusztítás, fosztogatás, a szomszédos államokból kiutasítás következtében nem képesek hivatásukat folytatni, mert nincs lakásuk, orvosi felszerelésük, bútorzatuk. Ez nemcsak jobb sorsra méltó egyének kára, hanem vesztesége a közegészségügynek, betegellátásnak, mert ezek nem vállalhatnak kezelőorvosi állásokat az ipari munkások egészségügyét ellátó biztosító intézeteknél, nem helyezkedhetnek el vidéken a mezőgazdasági népesség érdekében, de nem vállalhatnak községi vagy körorvosi állást sem. Így sok száz orvos tudása, évtizedes gyakorlata, munkakedve kihasználatlan és ki van zárva a nemzeti újjáépítő munkából.
Ezért nem annyira orvosi szociális, mint inkább közegészségügyi érdekből szükséges, hogy egy nagyobb szabású kölcsönalap létesíttessék, mely kamatmentes, később kisebb részletekben visszafizetendő kölcsönt nyújtana főleg a szellemi pályákon működő oly egyének számára, akik az existencia [!] megteremtésének gazdasági előfeltételeivel ez idő szerint nem rendelkeznek, és akiknek önálló munkáját a nemzeti életbe beállítani elsőrendű közérdek. A kölcsönök nyújtásánál különösen azokat kell tekintetbe venni, akik elhurcolás, deportálás, hadifogság, háborús pusztulás, kiutasítás következtében régebben gyakorolt foglalkozásukat folytatni akarják. A kölcsönnyújtást esetenként előfeltételekhez is lehet kötni, pl. vidéken, munkás városrészekben letelepülés.
Meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen járható út, hogy az orvosok aránytalan eloszlásán segítsünk és a falvakat, kisvárosokat munkás külvárosokat megfelelő számú és képzettségű orvoshoz juttassuk.
A Független Kisgazdapárt Orvoscsoportjának nevében
Dr. Reők Iván s. k.
A hiv[atalos] másolat hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
miniszteri s[egéd]hiv[atali] igazgató h.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-207-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
e.
A népjóléti miniszter válaszlevele
Budapest, 1945. július 28.
MAGYAR NÉPJÓLÉTI MINISZTER
Budapest, 1945. július 28.
Dr. Reők Iván kórh. Sebész főorvos Úrnak,
a Független Kisgazdapárt Orvos szervezete
Országos Elnökének,
Budapest
Hozzám intézett átiratukra értesítem Elnök Urat, hogy orvos szervezetükben előadás megtartását - más irányú elfoglaltságom ellenére is - szívesen vállalom. [Kézírással.] valamelyik közelebbi plenáris ülésükön megjelenek és felszólalok.
Az előadás időpontjában látogatásuk alkalmával fogunk megállapodni.
[Kézírással.]
Örömömre fog szolgálni, ha a [olvashatatlan kézírás] orvosok ott elhangzó véleményét általános egészségügyi kérdésekben megismerem.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-200-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő