Múzeumok és forradalom

A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.

A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. január 29-i kérése a Művelődésügyi Minisztériumhoz Erdész Sándor jászberényi múzeumvezető leváltására

Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főigazgatóság!
Budapest
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordul a Múzeumi Főigazgatósághoz, hogy a jászberényi Múzeumban alkalmazásban lévő Erdész Sándor igazgatót leváltani szíveskedjen.

Leváltási kérésünket az alábbiakkal indokoljuk.
Erdész Sándor igazgató az október 23-i eseményekben megszervezte Jászberényben az ifjúság forradalmi szervezetét, az ifjúságot a könyvtár igazgatóval közösen fegyverrel látták el, majd a fegyveres ládákat a szovjet parancsnokság a múzeum padlásán meg is találta. November 4-én [az] Erdész Sándor által kiosztott fegyverekkel az ifjúság felvette a harcot a szovjet csapatokkal, és Jászberényben kb. egymillió forint értékű kár keletkezett, továbbá a harcok nyolc halálos áldozatot és kb. hatvan sebesültet idéztek elő.

A forradalom időszaka alatt a múzeumot és a könyvtárat főhadiszállássá szervezték át, ahonnan a fegyveres harcot vezették. A múzeumot a könyvtárral katonai telefon összeköttetéssel látták el.

Leváltását azért is kérjük, mivel a múzeum jelenleg is alkalmas hely arra, hogy további szervezkedést folytassanak. A múzeum a városi Tanácsháza épületének udvarán [van] elhelyezve, és a Végrehajtó Bizottságnak az az álláspontja, hogy a Tanácsháza épületén belül ellenforradalmárokat nem tűr meg.

A fentiek figyelembe vételével ismételten kérjük a Múzeum főigazgatóságát arra, hogy nevezettet a jelenlegi beosztásából váltsák le, vagy helyezzék át Jászberényből más területre.

Jászberény, 1957. január 29.

 

                                                                                                                 Soós Pál
                                                                                              V[égrehajtó] b[izottsági] elnök

A beadvány aljára rágépelt szöveg:
A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Elnöksége a Városi Tanács Elnökségének kérésével egyetértt ([!], valamint Erdész Sándor személyével kapcsolatos ellenforradalmi tevékenységett [!] megerősíti és a Tanács kérésétt [!] támogatja.

Jászberény, 1957. jan[uár] 29.

                                                                                                          Dobosi Imre
                                                                                  Int[éző] B[izottsági] elnök h[elyettes]

MOL XIX-I-3-a-1403-062-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 1403-062-es csoportszám). Tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 05.

1914

II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő