Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. január 29-i kérése a Művelődésügyi Minisztériumhoz Erdész Sándor jászberényi múzeumvezető leváltására
Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főigazgatóság!
Budapest
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordul a Múzeumi Főigazgatósághoz, hogy a jászberényi Múzeumban alkalmazásban lévő Erdész Sándor igazgatót leváltani szíveskedjen.
Leváltási kérésünket az alábbiakkal indokoljuk.
Erdész Sándor igazgató az október 23-i eseményekben megszervezte Jászberényben az ifjúság forradalmi szervezetét, az ifjúságot a könyvtár igazgatóval közösen fegyverrel látták el, majd a fegyveres ládákat a szovjet parancsnokság a múzeum padlásán meg is találta. November 4-én [az] Erdész Sándor által kiosztott fegyverekkel az ifjúság felvette a harcot a szovjet csapatokkal, és Jászberényben kb. egymillió forint értékű kár keletkezett, továbbá a harcok nyolc halálos áldozatot és kb. hatvan sebesültet idéztek elő.
A forradalom időszaka alatt a múzeumot és a könyvtárat főhadiszállássá szervezték át, ahonnan a fegyveres harcot vezették. A múzeumot a könyvtárral katonai telefon összeköttetéssel látták el.
Leváltását azért is kérjük, mivel a múzeum jelenleg is alkalmas hely arra, hogy további szervezkedést folytassanak. A múzeum a városi Tanácsháza épületének udvarán [van] elhelyezve, és a Végrehajtó Bizottságnak az az álláspontja, hogy a Tanácsháza épületén belül ellenforradalmárokat nem tűr meg.
A fentiek figyelembe vételével ismételten kérjük a Múzeum főigazgatóságát arra, hogy nevezettet a jelenlegi beosztásából váltsák le, vagy helyezzék át Jászberényből más területre.
Jászberény, 1957. január 29.
Soós Pál
V[égrehajtó] b[izottsági] elnök
A beadvány aljára rágépelt szöveg:
A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Elnöksége a Városi Tanács Elnökségének kérésével egyetértt ([!], valamint Erdész Sándor személyével kapcsolatos ellenforradalmi tevékenységett [!] megerősíti és a Tanács kérésétt [!] támogatja.
Jászberény, 1957. jan[uár] 29.
Dobosi Imre
Int[éző] B[izottsági] elnök h[elyettes]
MOL XIX-I-3-a-1403-062-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 1403-062-es csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 20.
1919
1928
Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább
1940
Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább
1963
A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább
1976
A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő