Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
Az Iparművészeti Múzeum 1956. december 28-i kérelme a Népművelési Minisztériumhoz a vele egy épületben elhelyezett Iparművészeti Főiskola elköltöztetésére
3-01-379/956
Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály
Budapest
Az Iparművészeti Múzeum épületét az ez év októberi-novemberi események folyamán igen súlyos kár érte. A károkat több beadványokban részleteztem, ezúttal csak röviden jelzem azokat, melyek a raktározás biztonságát, ma is, a megindult helyreállítási munkálatok ellenére is veszélyeztetik.
A múzeum tetőzete - a cserepek, faszerkezet és esőlevezető csatornák, - kb. 90%-ban megsérült. Kupolájának cserép burkolata teljesen megsemmisült, vasszerkezete részben hasznavehetetlenné vált. Az üvegcsarnok üvegteteje teljesen beomlott. Az épület falai öt nagy és sok kisebb belövést kaptak. Ablakai, ablaktokok és keretek szintén nagy részben megsemmisültek.
Nem is említve ezúttal az egyéb károkat, a fentiek is súlyos beázást és beázási veszélyt eredményeztek. Pl. egyik legértékesebb raktárunk, a szőnyeg raktár, már az első esőzések alkalmával teljesen beázott (és ha a szőnyegeket nem szállítjuk a biztonságos földszinti helyiségbe, felmérhetetlen kár keletkezik). Az ablaktalan és belövéses helyiségek nedvesség ellen természetesen akkor sem nyújtanak védelmet, ha majd a tető felettük elkészül. Hosszú ideig nyitva álltak, s így annyira átnedvesedtek, hogy helyreállításuk után is legalább egy évre kell becsülnünk a kiszáradás időtartamát. Ugyanez a helyzet a Kerámiaművesség története című kiállítás belövéses helyiségeivel, valamint az üvegcsarnokhoz csatlakozó kiállítási helyiségekkel, holott múzeumunkat mielőbb át kívánnánk adni népművelő rendeltetésének, és kiállításainkat, ha csökkentett terjedelemben is, de mielőbb szeretnénk ismét megnyitni a már egyre gyakrabban jelentkező látogatók számára. Statikailag és nedvesség tekintetében veszélyeztetett helyiségben azonban sem raktárat, sem kiállítást nem helyezhetünk el.
[...]
A Múzeumon keresztül való ellenőrizhetetlen közlekedés mindig nagy problémát jelentett számunkra, különösen súlyos következményekkel járt legutóbb az októberi-novemberi harci események folyamán, mikor a Múzeum bejáratain behatolni nem tudó elemek az épületet megkerülve a Főiskola bejáratán át léptek be az épületbe, amely részben ennek és a bent folyó harcoknak következtében vált rommá. Ez is intő példa arra nézve, hogy épületünk és múzeális [!] anyagunk biztonsága csak úgy érhető el, ha az összes bejáratok a Múzeum kezében vannak, s az épületben lehetőleg nem foglal helyet idegen szerv.
[...]
1956. december 28.
Dr. Dobrovits Aladár
főigazgató
MOL XIX-I-3-a-8630-18112-1956. (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-18112-es csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő