Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A Művelődésügyi Minisztérium (Népművelési Minisztérium) válasza a Kultúrkapcsolatok Intézetének megkeresésére
Kiss Sári osztályvezető elvtársnőnek Hiv[atkozási] sz[ám]: 50/6
Kultúrkapcsolatok Intézete
Budapest
Hivatkozott számú ügyiratukra válaszolva tájékoztatás végett az alábbiakban megküldöm a magyar múzeumokat ért károsodásról hozzávetőlegesen készült tájékoztatómat.
Vidéki múzeumainknál jelentősebb károsodás nem történt. Néhány helyen kisebb-nagyobb üvegkárok voltak, és egy-két helyről kaptunk jelentést néhány tárgy eltűnéséről.
Az országos múzeumoknak egy része sértetlen, míg a következő múzeumoknál nagyobb fokú károk keletkeztek. Így:
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum
A múzeum épületének a Múzeum utcai és Puskin utcai sarki része rongálódott meg legjobban. Itt 2300 m2 tetőszerkezet pusztult el. Kiégett a III. emeleti padlástér, Afrika kiállítási helyiség, és a II. emeleti term[észet] tud[ományi] helyiség. (Az itt keletkezett károknak pontos felmérése csak műszaki tervek elkészítése után lehetséges.)
Teljesen elpusztult: csigagyűjtemény, kétéltű-hüllő gyűjtemény, madárgyűjtemény, alacsonyrendű állatok gyűjteménye, halgyűjtemény, odonata-orthoptera gyűjtemény, acarina-gyűjtemény, valamint az őslénytár 70%-a, ásványtár 60%-a. Részleges kár: lepkegyűjtemény 10-15%, embertani gyűjtemény 30%, bogárgyűjtemény 10%, légygyűjtemény 25-30%, poloskagyűjtemény 25-30%-a pusztult el. Ezen kívül teljes szakkönyvtári anyag, műszerek, berendezések és a raktári galéria.
Fenti károk a Természettudományi Múzeum veszteségét jelentik.
Ugyanebben az épületben elhelyezett Történeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár anyagában jelentősebb károsodás nem történt.
Természettudományi Múzeum
Baross u. 13.
A múzeumot ért veszteségekről a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumot ért károsodás felsorolásában számoltunk be. A Természettudományi Múzeum Baross utcai épületében több millió forintra tehető az épületkár. Leégett (és tönkrement), illetve elpusztult a múzeum komoly értéket képviselő tárló, szekrények, irodagépek, és egyéb bútor felszerelése. Ezen kívül elégtek, illetve megsemmisültek a múzeum felbecsülhetetlen értékű tudományos anyagai.
Iparművészeti Múzeum
IX: Üllői u. 33-37.
Az Iparművészeti Múzeumot ért épületkár szintén több millió forintra tehető (ha sor kerül az épületnek a régi formájában való visszaállítására).
Elpusztult a könyvtári állomány 10%-a, a folyóirat-állománynak pedig 50%-a. Ezen kívül némi bútorkár is keletkezett. Jelentős károsodást szenvedett az üveg és kerámia gyűjteményi és kiállítási anyag.
Budapesti Történeti Múzeum
I. Szentháromság u. 2.
Főképpen a múzeum Újkori osztályán (Kiscelli u.) történt jelentősebb károsodás az állóeszközökben. Ugyancsak a múzeumhoz tartozó pesterzsébeti múzeumnál esett említésre méltó károsodás. Itt azonban a szakanyagban nincs veszteség.
Budapest, 1957. május 10.
MOL XIX-I-3-a-8630-342-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 8630-342-es csoportszám). Kiadmányozott fogalmazvány, olvashatatlan aláírás.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő