Átadják a Keleti-főcsatornát.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
Források
A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának 1956. november 20-i felterjesztése Népművelési Minisztériumhoz
A károkat szenvedett múzeumok ellátása nélkülözhetetlen eszközökkel
Népművelési Minisztérium
Forradalmi Bizottságának
Budapest
A Népművelési Minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum - Országos Történeti Múzeum, Országos Természettudományi Múzeum, Országos Iparművészeti Múzeum és Országos Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára épületben és felszerelésben az elmúlt hetek eseményei során igen súlyos kárt szenvedett.
A múzeumi épületeket ért belövések, valamint keletkezett tüzek ezen intézmények felszereléseinek tekintélyes részét elpusztították.
A kárt szenvedett budapesti múzeumok munkáját az épen maradt múzeumi helyiségek (kiállítási termek stb.) igénybevételével is csak akkor lehet megindítani, ha a legszükségesebb felszereléseket biztosítjuk.
Fentiekre való tekintettel kérem, hogy a Népművelési Minisztériumban feleslegessé vált berendezések és felszerelések közül a múzeumi szükségleteket kielégíteni szíveskedjék.
Múzeumaink részére az alábbiak nélkülözhetetlenek:
1./ Íróasztal 40 darab
2./ Szekrény 30 ''
3./ Írógép 15 ''
4./ Szék 150 ''
5./ Garnitúra 8 ''
A Minisztérium által nélkülözhető és múzeumi célra átadásra kerülő berendezések és felszerelések haladéktalan elszállításáról tehergépkocsink igénybevételével gondoskodni tudunk.
Fentieken kívül szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a múzeumi főosztály veszélyeztetett irattárát (melynek helyiségét a MOKÉP már el is foglalta) a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságán biztonságba helyezhessük.
Budapest, 1956. nov[ember] 20.
Nagy Sándor
A Gazdasági Igazgatóság vezetője
Kézírásos megjegyzés a szöveg alján:
Feljegyzést intéztünk ebben az ügyben a Népm[űvelési Minisztérium] vezetőségéhez.
a/a
[1957]. I. 18.
MOL XIX-I-3-a-8630-4364-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-4364-es csoportszám.) Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 14.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő