Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. január 29-i kérése a Művelődésügyi Minisztériumhoz Erdész Sándor jászberényi múzeumvezető leváltására
Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főigazgatóság!
Budapest
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordul a Múzeumi Főigazgatósághoz, hogy a jászberényi Múzeumban alkalmazásban lévő Erdész Sándor igazgatót leváltani szíveskedjen.
Leváltási kérésünket az alábbiakkal indokoljuk.
Erdész Sándor igazgató az október 23-i eseményekben megszervezte Jászberényben az ifjúság forradalmi szervezetét, az ifjúságot a könyvtár igazgatóval közösen fegyverrel látták el, majd a fegyveres ládákat a szovjet parancsnokság a múzeum padlásán meg is találta. November 4-én [az] Erdész Sándor által kiosztott fegyverekkel az ifjúság felvette a harcot a szovjet csapatokkal, és Jászberényben kb. egymillió forint értékű kár keletkezett, továbbá a harcok nyolc halálos áldozatot és kb. hatvan sebesültet idéztek elő.
A forradalom időszaka alatt a múzeumot és a könyvtárat főhadiszállássá szervezték át, ahonnan a fegyveres harcot vezették. A múzeumot a könyvtárral katonai telefon összeköttetéssel látták el.
Leváltását azért is kérjük, mivel a múzeum jelenleg is alkalmas hely arra, hogy további szervezkedést folytassanak. A múzeum a városi Tanácsháza épületének udvarán [van] elhelyezve, és a Végrehajtó Bizottságnak az az álláspontja, hogy a Tanácsháza épületén belül ellenforradalmárokat nem tűr meg.
A fentiek figyelembe vételével ismételten kérjük a Múzeum főigazgatóságát arra, hogy nevezettet a jelenlegi beosztásából váltsák le, vagy helyezzék át Jászberényből más területre.
Jászberény, 1957. január 29.
Soós Pál
V[égrehajtó] b[izottsági] elnök
A beadvány aljára rágépelt szöveg:
A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Elnöksége a Városi Tanács Elnökségének kérésével egyetértt ([!], valamint Erdész Sándor személyével kapcsolatos ellenforradalmi tevékenységett [!] megerősíti és a Tanács kérésétt [!] támogatja.
Jászberény, 1957. jan[uár] 29.
Dobosi Imre
Int[éző] B[izottsági] elnök h[elyettes]
MOL XIX-I-3-a-1403-062-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 1403-062-es csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő