Múzeumok és forradalom

A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.

Források

A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának 1956. november 20-i felterjesztése Népművelési Minisztériumhoz

A károkat szenvedett múzeumok ellátása nélkülözhetetlen eszközökkel

Népművelési Minisztérium
Forradalmi Bizottságának
Budapest

A Népművelési Minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum - Országos Történeti Múzeum, Országos Természettudományi Múzeum, Országos Iparművészeti Múzeum és Országos Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára épületben és felszerelésben az elmúlt hetek eseményei során igen súlyos kárt szenvedett.
A múzeumi épületeket ért belövések, valamint keletkezett tüzek ezen intézmények felszereléseinek tekintélyes részét elpusztították.

A kárt szenvedett budapesti múzeumok munkáját az épen maradt múzeumi helyiségek (kiállítási termek stb.) igénybevételével is csak akkor lehet megindítani, ha a legszükségesebb felszereléseket biztosítjuk.

Fentiekre való tekintettel kérem, hogy a Népművelési Minisztériumban feleslegessé vált berendezések és felszerelések közül a múzeumi szükségleteket kielégíteni szíveskedjék.
Múzeumaink részére az alábbiak nélkülözhetetlenek:

1./ Íróasztal                                          40        darab
2./ Szekrény                                        30        ''
3./ Írógép                                             15        ''
4./ Szék                                             150        ''
5./ Garnitúra                                          8        ''

A Minisztérium által nélkülözhető és múzeumi célra átadásra kerülő berendezések és felszerelések haladéktalan elszállításáról tehergépkocsink igénybevételével gondoskodni tudunk.

Fentieken kívül szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a múzeumi főosztály veszélyeztetett irattárát (melynek helyiségét a MOKÉP már el is foglalta) a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságán biztonságba helyezhessük.

Budapest, 1956. nov[ember] 20.

                                                                                                          Nagy Sándor
                                                                                  A Gazdasági Igazgatóság vezetője

Kézírásos megjegyzés a szöveg alján:
Feljegyzést intéztünk ebben az ügyben a Népm[űvelési Minisztérium] vezetőségéhez.
a/a
[1957]. I. 18.

MOL XIX-I-3-a-8630-4364-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-4364-es csoportszám.) Tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 05.

1914

II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő