Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
Részlet a szegedi Móra Ferenc Múzeum 1956. évre vonatkozó munkajelentéséből
[...]
A Szegeden tartózkodó munkatársak (a teremőrök is) egytől-egyig mindennap benn tartózkodtak a múzeumban. Szabályszerű, napi 8 órás benntartózkodásuknak egy időre az általános kijárási tilalom vagy korlátozott kijárási tilalom volt akadálya. Voltak napok, amikor csak egy-egy [órát] volt szabad a városban kinn járni, ez is reggel 7, vagy 8 órától kezdődött, és 8 vagy 9 óráig volt szabad közlekedni. Ilyen esetekben csak néhány múzeumi dolgozó, néhány percre szaladhatott be a múzeumba, hogy szétnézzenek az épületben. Ez is sokszor nehézségekbe ütközött, mert az épület körül 7-9 tank állott, megfelelő katonasággal.
Természetes, hogy ilyen körülmények között - és a Budapesttel megszakadt kapcsolatok következtében - a szegedi városi tanács rendelkezései alapján - a múzeumi kiállításokat nem tartottuk nyitva. Sőt, az épület ajtaja is, kapuja is zárva volt, és csak egyetlen ajtón, a házfelügyelő ajtaján lehetett az épületbe jutni. Ez az ajtó is - a kijárási tilalom idején - vasrudakkal volt lezárva.
A kijárási tilalmak meghoszabbításakor összes múzeumi dolgozók, teremőrökkel együtt, belső karbantartási munkálatokat végeztek. Összes kiállítási helyiségeinket, diorámáinkat, szekrényeket egyenként kitakarítottuk, s különös gonddal a raktárak tisztogatásait végeztük. Ugyanebben az időben, kisiparosok közreműködésével az épület bővítésével kapcsolatos kisebb-nagyobb repedéseket tüntettek el, a megfelelő előírásoknak megfelelően. Ez idő alatt végezték el az épület tetőzetén a bádogtetőn beállott hiányosságokat.
[...]
[1957. január 31.]
MOL XIX-I-3-a-8630-603-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 8630-603-as csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
1982
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő