Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A Művelődésügyi Minisztérium (Népművelési Minisztérium) válasza a Kultúrkapcsolatok Intézetének megkeresésére
Kiss Sári osztályvezető elvtársnőnek Hiv[atkozási] sz[ám]: 50/6
Kultúrkapcsolatok Intézete
Budapest
Hivatkozott számú ügyiratukra válaszolva tájékoztatás végett az alábbiakban megküldöm a magyar múzeumokat ért károsodásról hozzávetőlegesen készült tájékoztatómat.
Vidéki múzeumainknál jelentősebb károsodás nem történt. Néhány helyen kisebb-nagyobb üvegkárok voltak, és egy-két helyről kaptunk jelentést néhány tárgy eltűnéséről.
Az országos múzeumoknak egy része sértetlen, míg a következő múzeumoknál nagyobb fokú károk keletkeztek. Így:
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum
A múzeum épületének a Múzeum utcai és Puskin utcai sarki része rongálódott meg legjobban. Itt 2300 m2 tetőszerkezet pusztult el. Kiégett a III. emeleti padlástér, Afrika kiállítási helyiség, és a II. emeleti term[észet] tud[ományi] helyiség. (Az itt keletkezett károknak pontos felmérése csak műszaki tervek elkészítése után lehetséges.)
Teljesen elpusztult: csigagyűjtemény, kétéltű-hüllő gyűjtemény, madárgyűjtemény, alacsonyrendű állatok gyűjteménye, halgyűjtemény, odonata-orthoptera gyűjtemény, acarina-gyűjtemény, valamint az őslénytár 70%-a, ásványtár 60%-a. Részleges kár: lepkegyűjtemény 10-15%, embertani gyűjtemény 30%, bogárgyűjtemény 10%, légygyűjtemény 25-30%, poloskagyűjtemény 25-30%-a pusztult el. Ezen kívül teljes szakkönyvtári anyag, műszerek, berendezések és a raktári galéria.
Fenti károk a Természettudományi Múzeum veszteségét jelentik.
Ugyanebben az épületben elhelyezett Történeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár anyagában jelentősebb károsodás nem történt.
Természettudományi Múzeum
Baross u. 13.
A múzeumot ért veszteségekről a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumot ért károsodás felsorolásában számoltunk be. A Természettudományi Múzeum Baross utcai épületében több millió forintra tehető az épületkár. Leégett (és tönkrement), illetve elpusztult a múzeum komoly értéket képviselő tárló, szekrények, irodagépek, és egyéb bútor felszerelése. Ezen kívül elégtek, illetve megsemmisültek a múzeum felbecsülhetetlen értékű tudományos anyagai.
Iparművészeti Múzeum
IX: Üllői u. 33-37.
Az Iparművészeti Múzeumot ért épületkár szintén több millió forintra tehető (ha sor kerül az épületnek a régi formájában való visszaállítására).
Elpusztult a könyvtári állomány 10%-a, a folyóirat-állománynak pedig 50%-a. Ezen kívül némi bútorkár is keletkezett. Jelentős károsodást szenvedett az üveg és kerámia gyűjteményi és kiállítási anyag.
Budapesti Történeti Múzeum
I. Szentháromság u. 2.
Főképpen a múzeum Újkori osztályán (Kiscelli u.) történt jelentősebb károsodás az állóeszközökben. Ugyancsak a múzeumhoz tartozó pesterzsébeti múzeumnál esett említésre méltó károsodás. Itt azonban a szakanyagban nincs veszteség.
Budapest, 1957. május 10.
MOL XIX-I-3-a-8630-342-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 8630-342-es csoportszám). Kiadmányozott fogalmazvány, olvashatatlan aláírás.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő